MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984

1984-03-07 VB_698 - 1984_VB 698/4

-3 létszámban, bérben, a szakképzettség javulásában. A forgalomnövekedés dinamikája az országosnak megfelel. A cserép értékesítés elsősorban azért gond, mert kevés, és kormánydöntés van 250-300 milliós fejlesztésre. Az Épitők Boltja hálózatának kiépítése beindult. Az elosztás problémáját a Belkereskedelmi miniszter felé jelezni kell és a megyei központú vállalatot kezdeményezni a TÜZÉP esetében. A fejlesztés a várososkban mennyiségben és minőségben legyen, a községekben az alapellátás szinvonalat kell javitani. Mezőhegyes fejlődésót külön figyelemmel kell kisérni. A szálloda- és ótterembővités Békéscsabán ós Gyulán indokolt. Az áruellátás színvonalának legalább a tartása szükséges, a nagyker. kapcsolatjavitása, a közvetlen beszerzés a megyén belüli szervezettebb együttműködéssel /MÉSZÖV, KISZÖV, TESZÖV/. Az ellenőrzésben a legnagyobb szerepe az ÁKF, a NEB ós a Fogyasztók Tanácsának van, és a nagykereskedelem területén döntő ,hogy javasolja a kádermunka, a kádernevelós mennyiségben és minőségben is. Dr. SZABÓ SÁNDOR elvtárs a válaszadásban megköszönte a segitő szándékú kiegészítéseket, a politikai hatások érzékelését. A megyei tanács VB decemberben tárgyalta a nagykereskedelmi tevékenységet és erről már az érintettek értekezletét is megtartották. FRANK FERENC elvtárs a jelentést a javaslatokkal együtt elfogadásra javasolta. Kérte, hogy a feladatokat a végrehajtó bizottság emelje határozattá, amelyeket az itt elhangzott észrevételekkel, javaslatokkal ki kell egésziteni. Egyetértett Csatári elvtárssal és a jelentésben megfogalmazottakkal, hogy a megye kereskedelmi hálózata az utóbbi időben tovább fejlődött mennyiségben és minőségben egyaránt. Ezt a folyamatot - amennyiben tárgyi, személyi feltételeink ezt lehetővé teszik - gyorsitani kell. A kereskedelem - megítélése szerint - nem egyszerűen az áruk adás-vételére irányuló tevékenység, hanem a napi politika szerves része. Ezt igy kell felfogni! A kereskedelemnek széles tömegekkel van kapcsolata, s nem közömbös számunkra, hogy ebben milyen objektiv ós milyen szubjektiv körülmények játszanak közre. Erősitik vagy gyengitik ezt a kapcsolatot. Szerinte a közérzetet lényegesen befolyásolják a kereskedelemben az objektiv körülmények, például az áremelések, hiánycikkek esete, amiről a kereskedelemben dolgozók nem tehetnek. Másrészt a közérzetet szubjektive befolyásolja az eladók magatartósa. Negativan hat a közérzetre az egyes kereskedelmi dolgozók morálisan kifogásolható magatartása, s itt nemcsak a csúszópénzre gondolok. Az általánosítás természetesen káros ós veszélyes. Azokat kell elmarasztalni, akik a jó izlésü, munkájukat fegyelmezetten végzó kereskedelmi dolgozókra vetnek árnyékot. A sajtóban is ebben az irányban kell ezzel a tevékenységgel foglalkozni, ezzel védelmet nyújtani a tisztességesen dolgozó kereskedelmi alkalmazottaknak . A jövőben arra kellene törekedni, hogy a jelenlegi árukinálat lehetőleg ne csőkkenjék, sőt a választékot bőviteni szükséges. Ez politikai ügy is.