MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984

1984-01-11 VB_694 - 1984_VB 694/13

- 3 Az ipari foglalkoztatottak száma az elmúlt két évben 4,6 %kai /2.581 fővel/ csökkent. A legnagyobb csökkenés az ipari szövetkezetekben - a könnyűipari ágazatban - következett be /7 %/. A csökkenés döntően a fizikai dolgozók - ezen belül is a nehéz fizikai és a kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozók körében volt. A mezó'gazdaságban a foglalkoztatottak száma a tervezettnek megfelelően alakult. A tervezettet meghaladó az épitőágazat létszámcsökkenése, de ez kedvezően hatott a termelékenység alakulására. A kereskedelemben a foglalkoztatottak száma lényeges változást nem mutat. A munkaerőmozgás legjellemzőbb okai: alacsony jövedelem, kedvezőtlen munkakörülmények, ingázás, nehéz fizikai munka. A munkaerő helyenként 40-60 %-os éves fluktuációja a szakma minőségi jegyeinek csökkenését is eredményezi. A bérszabályozásnak 1983-ig párhuzamosan hat különböző formája működött. A többség a teljesítménytől függő bértömeg szabályozási formát alkalmazta. A bér- és keresetszabályozási rendszer gyakori módositásai gátolták a középtávú bérkoncepciók kialakítását. A vállalatok, szövetkezetek többsége 1983tól a jövedelmezőségtől függő bérszabályozási formában dolgozik, de a 2-3 %-os nominálbér emelés gátolja az ösztönzés javítását, a differenciálást és nem alkalmas a már meglévő aránytalanságok csökkentésére. A teljesítménybér formák közül legelterjedtebb a lineáris darabbér, amely a mennyiség növelésére ösztönöz. A gazdálkodó egységek egy részénél a munkaerő tartalékok feltárására operativ szervezési programokat készítettek, de külső vagy külföldi szervező cégeket is megbiztak ilyen feladatokkal. Egyre szélesebb körben ismerik fel az új vállalkozási formában a munkaerő pótlólagos erőforrásait. ITéhány vállalat mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kooperál a munkaerőhiány mérséklésére, egyszerűbb munkafolyamatok elvégzésére.