MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984
1984-11-28 VB_719 - 1984_VB 719/54
-20nótt a kartondoboz, a kárpitozott ülőbútor, csökkent a női cipő, a férfiing termelése. Az élelmiszeriparban a foldolgozottabb mezőgazdasági termékek részaránya emelkedett. Legdinamikusabban a sertéshús, a vágottbaromfi, a gyümölcskonzerv, a száraztészta, a cukor és az üditő italok termelése nőtt. A termelés növekedése a létszám és a beruházások csökkenése mellett a termelékenység évi 4 íS-Ot meghaladó növeléséből adódott. Átlagot meghaladó termelékenységnövekedés a szövetkezeti ágazatban, valamint a nehéziparban valósult meg, A termékszerkezetváltást a Központi Bizottság határozata alapján hozott intézkedések, valamint a piaci igények kényszeritő hatása váltotta ki. A népgazdasági egyensúly javítását elősegitő folyamatok kibontakozása megkezdődött, az export növekedése dinamikusabb a termelés növekedésénél, meghaladja az évi 3 ,3-ot. Az exporttermékek aránya elsősorban a húsiparban és a gépiparban nőtt. Ebben a Gyulai Húskombinát, valamint a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat exportteljesítménye volt meghatározó. A könnyűiparban értékesítési nehézségek, alapanyaggondok /minőség, ár, beszerzési nehézség/, az építőanyagiparban a belföldi ellátás javítása mérsékelte az exportot. A kedvezőtlen piaci viszonyok és alacsony exportárak miatt az exportárbevétel a kiszállított termékmennyiségnél mérsékeltebben nőtt. Az egyre nehezedő értékesítés ellenére a gazdálkodó szervezetek piaci tevékenysége javult, aktivitásuk fokozódott. Ezt központi és helyi intézkedések is segítették. A fokozatosan szigorodó gazdasági szabályozás, az anyagellátás zavarai, az importbeszerzés nehézségei, az egyre jobban kiéleződő háttéripari problémák és az emelkedő árak elkerülhetetlenné tették a költségek növekedését. Ezt a takarékosabb gazdálkodás csak részben ellensúlyozta, emiatt a nyereség növekedése lelassult, elmaradt a termelés növekedésétől. Egyre jobban kiéleződtek a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodási problémái: a körülményekhez nem kellő alkalmazkodás; a műszaki fejlesztés gyengeségei; a piaci igényekhez és minőségi követelményekhez nem elég gyorsan igazodó termékszerkezet; a termelésszervezési, munkafegyelmi és vezetési hiányos3ágö'k li Oi