MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984

1984-11-28 VB_719 - 1984_VB 719/41

- 7 e./ A magánfoglalkozásúak száma nő. l97o-ben az ^ktiv dolgozók 2,1 %-a, l98o-ban 4,4 %-a tartozik hozzájuk, többségükben férfiak, mindössze egynegyedük nő. Tevékenységük elsősorban a szolgáltatásra és a kereskedelemre terjed ki, de számuk növekszik a termelés területén is. Többségük reális társadalmi szükségleteket elégit ki, A közvélemény eltúlozza társadalmi szerepüket és jelentőségüket. Szakmai, politikai műveltségük rendkivül differenciált. Társadalmi, közéleti aktivitásuk elmarad a kívánatostól. Számolnunk kell a tevékenységükhöz kapcsolódó negatív ideológiai hatásokra. A következőkben is kívánatos,hogy: - csak olyan helyen kapjanak működési lehetőséget, ahol arra tényleges szükséglet mutatkozik; tevékenységüket szigorú feltételek között szabályozzuk és ellenőrizzük; - adott esetben kapják meg a szükséges támogatást; - fordítsunk nagyobb figyelmet az ennek kapcsán megjelenő téves nézetek tisztázására. f./ Jelentős eredményeket értünk el a nők társadalmi egyenlősége megteremtése utján. A munkaképes nők közül az aktiv ós a GYES-en lévő dolgozók aránya 87,5 5o-ra emelkedett. Mind teljesebb a községekben élő nők foglalkoztatottsága is, 16 %-uk nem áll munkaviszonyban, nagyobb részük 4o évnél idősebb és a háztáji gazdaságokban dolgozik. Nőtt közéleti, politikai aktivitásuk, a párttagságon belüli arányuk megközelíti a 3o /o-ot, emelkedik számuk és arányuk a választott testületekben és a vezetői munkakörökbon. A nők iskolázottsági mutatói ugyan összesenben elmaradnak a férfiakétól, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a 18-34 éves népességen belül a nők középiskolai végzettsége már magasabb a férfiakénál. Hasonló jelenség tapasztalható a felsőfokú végzettségben i9. A szakmunkásképző intézetekben viszont csak lassan javul részvételi arányuk, jelenleg is a beiskolázottak csupán egyharmada nő. A nők munkában való helytállását inkább zavarják a családi gondok, a gyermeknevelés problémái, mint a férfiaknál. ^