MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1983

1983-08-10 VB_683 - 1983_VB 683/11

_ k rás miatt továbbra is ugyanazzal az otthoni munkavállalással együtt végezték munkahelyi feladataikat. A nagy leterhelés miatt érthetően nem szívesen vállalták és vállalják a szakmai képzést és továbbképzést, habár ennek lehetősége szinte mindenhol valamilyen formában rendelkezésre áll. A nok aránya a különböző képzési formákban nem azonos. Az 197o-es években rendkívül jelentős volt a dolgozók általános iskolájában való részvételük. Az utóbbi években az itt tanulók száma némileg csökkent, de ezen belül a nők aránya továbbra is magas. Felnőtt szakmunkásvizsgát a megyében évente looo-12oo fő tesz. Közülük 3-^oo fo a nő /3o %/. A közép és felsőoktatási intézményekben /szaktól függően differenciáltan/ részarányuk meghaladja a férfiakét. Az utóbbi években tapasztalható, hogy a GYES-en lévők növekvő arányban vállalkoznak továbbtanulásra, önképzésre. A pályaorientáció és pályaválasztás további feladatai A nők szakképzettségének az egyéni és népgazdasági érdek összehangolásával történő fejlesztésében fokozott szerep hárul az oktatási intézmények pályaorientációs munkájára. Az általános iskolában az osztályfőnök irányításával, a szaktanári vélemények meghallgatásával és a szülői óhaj koordinálásával kell a tanulókat a képességeiknek leginkább megfelelő pálya felé irányítani. Itt nagyon sok tényező befolyásolja a választást. Rendkívül nagy a család, a szülők hatása. Sokszor a legjobb szándékú pedagógusi segédlet ellenére is a tanuló képességével ellentétes pályát választanak, ami kudarcok forrása lehet. Az iskola mellett jelentős befolyásoló tényező lehet a szülő munkahelye. Nyilt napokkal, vagy a nyári szünidőben történő jól szervezett célirányos foglalkoztatással sokat tehetnek a pályaorientációs munka hatékonyságának javításáért. Középfokú intézményekben is hasonló a hely-