MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1983

1983-08-10 VB_683 - 1983_VB 683/4

- 3 Közismert tény, hogy a teljes egyenrangúság biztositásának feltétele, hogy a háztartási munka társadalmi munkává váljék. A nők háztartásbeli leterhelése még mindig aránytalanul magas, ezért a nők bizonyos részénél nem tudtunk előbbre lépni a szakmunkássá válás és vezetői funkciók elvállalása dolgában. RUBIK LÁSZLÓ ELVTÁRS: Mindenképpen elismerés illeti a testületet, az anyag készitőjót azért, hogy a témával foglalkozni mertek. Egyetlen megye sem foglalkozott ilyen szisztematikusan a témával. Kevésbé illeti elismerés az anyagot olyan szempontból, hogy egy kicsit általános. Ez a jelentés az alföldi megyék majd mindegyikére jellemző. A megyére vonatkozó konkrét jellemzőkkel nem nagyon lehet az anyagban találkozni. A feladati rósz sem lett konkrét ebben a témában. összegészében azonban megfelel a jelentés, a feladatra, amelyre vállalkozott, eleget tett. Néhány olyan kérdés talán nyitva maradt, amit jó lett volna egy kis gondossággal az anyagba venni. A jelentést mindenképpen elfogadásra javaslom a testületnek, de amennyiben mód van rá, a jövőben erre a néhány kérdésre feltótlenül térjen ki, mert igy válhat értékesebbé, "megyeizübbé" az anyag. ZÖLD JÁNOSNÉ ELVTÁRSNŐ; Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy az utóbbi években folyamatosan visszatérünk valamilyen formában a párthatározatra, amely a nők helyzetével foglalkozik. Ezt azért emlitem meg, mert a múlt évben, amikor a megyénk oktatásával foglalkoztunk, akkor azon belül a nők képzését is áttekintettük. A felnőttoktatást az ipari üzemek és mezőgazdasági üzemek is szorgalmazzák. Nagyon jónak tartom azt, hogy a felnőtt oktatást a társadalmi szervek megfelelően támogatják. Pozitiv, hogy ilyen eredményt el tudtunk érni, s ez a Tanács munkájának köszönhető egyrészt, másrészt pedig a helyi szerveknek, akik kézben tartják ezt az oktatást. A szolgáltatást fejleszteni kellene, felmerült a gyes kérdése, de az üzemek nagy többsége anyagilag is dotálja a továbbképzést. Olyan dolgot is biztosit, hogy fizet bizonyos plusz munkabérrel, ha tanul a dolgozó. Másik gond a középszintű képzés a felnőttoktatásnál. Korábban volt lehetőség, hogy délelőtt is tudtak járni oktatásra, ma már csak délután van, két-három alkalommal hetente. Ez azt jelenti, hogy bizonyos vonatkozásban a gazdasági egységek megnézik már azt is, hogy mennyire szükséges neki a középiskolai szakmai képzés. Az anyag emlitóst tesz arról, hogy a felsőbb szintű képzésben jó az arány, de megemliti azt is, hogy a pedagógus és műszaki vonalon igényeink lesznek a jövőt illetően. Megoldást kellene erre a felsőfokú képzésre találni. t