MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1983

1983-02-23 VB_670 - 1983_VB 670/5

-4GYULAVÁRI PÁL: A szóbeli előterjesztésben elmondottakkal egyetértek. 1973 óta ezzel a kérdéssel folyamatosan foglalkozunk. Egyetértek Szabó elvtárssal, hogy a Politikai Bizottság 1981-ben hozott határozata végrehajtásánál nagyfokú türelemre van szükség, de az élet rendje, hogy állandóan mennek nyugdijba, s akkor még kétezerben is foglalkozhatunk ezzel a kérdéssel. Véleményem szerint sok dologban a mi nyugdíjasainknak nincs igazuk. Ha rendes az üzem, munkahely, akkor dolgozói nem szakadnak meg tőle, ha nyugdijba mennek, mert különböző rendezvényeken van lehetőség az üzemhez, munkahelyhez tartozásra. Azt hiszem másról van itt szó, ezeknél /1500/fő/ az elvtársaknál. Nem biztos, hogy vezetőkről van nagyrészt szó, ugyanis példának emliteném Klaukó elvtársat, aki nyugdijba vonulása után átjelentkezett a kerülethez, s nem követték a példáját. Szerintem aki nem érti meg, az nem is akarja megérteni ennek jelentőségót. Nekünk is - ugy érzem - rugalmasabban kellene értelmezni ezt a határozatot. Ha valaki munkahelyet változtat, akkor is át kell jelentkeznie, s ha abban az esetben ez természetes, ebben az esetben is az kell hogy legyen. Hangsúlyozom; másról van itt szó, csak nem akarom ezeket az elvtársakat megbántani. A határozatot megitélésem szerint is végre kell hajtani. Nyugijasaink többségénél nincs probléma, átjelentkeztek. Türelem van, hiszen 1973 óta foglalkozunk ezzel a kérdéssel folyamatosan. NAGY JENŐ: Békéscsaba példájából indulok ki; amilyen a területi pártszervezetekben a vezetés, a politikai előkészitő munka és a fogadóképesség, annak függvényében tudjuk ezt a feladatot megoldani. Növekszik az életkor, növekszik a nyugdijasok száma és a megyében is ez a tapasztalat. Véleményem szerint van a mozgalomban politikai érzelmi kötődés. Nem lehet határidőre lerendezni ezt a kérdést. A megközelités útja; a feltételrendszer, a vezetés biztositása, a párttagok megfelelő előkészitése, még emelllett is elképzelhető olyan ember, aki erősen kötődik. /Példának emiitette, hogy egy elvtárs sirva mondta, hogy 36 évig volt itt párttag - az adott helyen -, s ha el kell mennie, kilép a pártból/. Ez folyamatos tevékenység, türelmes munkát igényel. Hallatlan érzékeny emberekkel kell foglalkozni, a kategorikus dolog ellen lennék. IRHÁZI LAJOSNÉ: Ezt a kérdést csak a párttag oldalának alapjáról néztük. SZMT apparátusi, üzemi tapasztalat, hogy ezek a kötődések igazak a dolgozók részéről, vannak ilyenek, de vajon jó-e az ottani pártalapszervezetnek, hogy ott vannak? Konkrét pártmunkát nemigen kapnak, s a kerületnél testre szabott pártmunkát kapnának. Van olyan gond, hogy az üzemi taggyűléseken a régi gondolataikat mondják el, beleszólnak olyan munkába, melynek gyakorlatából már kiestek, elszakadtak a folyamatos tevékenységtől, s gátjai lehetnek a pártmunkának. Ezt inkább intézményekre vonatkoztatnám, de termelő üzemben is ez a helyzet. Ezt bizonyitja Zöldné elvtársnőéknél végrehajtott ez irányú tevékenység. FAZEKAS IMRE: A vizsgálat során is kijött; az ember van az üzemért vagy az üzem az emberért. Az előterjesztés szándéka: minden olyan kérdést, amely egyedi, a terület elé terjesztjük, hogy érzékeltetni lehessen a problémákat, amely ezt kiséri. Tulajdonképpen sajátos korosztályról van itt szó, akinek a forradalmi tette a felszabadulás utáni időszakban kezdődik. A szervezeti kérdéseket illetően: a decentralizálás nem biztos, hogy mindenütt megoldja a kérdést, legfeljebb csak látszat. Pontosan ezért született az 1981-es titkársági határozat. Egyedi példákra is utalunk, ami^nem általánosití