MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1983

1983-02-23 VB_670 - 1983_VB 670/3

szül, egyébként sem könnyű a helyzete. Lelkileg fel kell erre készülnie. A kerülethez történő átigazolásnál - azt tapasztaltuk -, hogy nem is a munkásoknál van a probléma, tapasztalataink szerint inkább a vezetőkre jellemző. Amikor a vezetőség megtárgyalta az anyagot, arra az álláspontra jutottunk, megnézzük személyenként kik azok, akikkel könnyebben értünk szó, hogy azok segitségével próbáljuk /ekkor másfél év távlatában 23 tagot kellett átigazolni/ meggyőzni ennek helyességéről, s a vezetők maradtak utoljára. Megitélésem szerint nagyon sokat jelent, hogy a kerületi pártszervek hogyan fogadják ezeket az elvtársakat, üó módszernek tartom, hogy például az I. kerületben megfelelően fogadják az átjelentkezőket, röviden tájékoztatják őket a kerület gondjairól, problémáiról, feladattal látják el. Üzemünkben a komoly betegeket nem adjuk át a kerületnek, olyan megitélésből, hogy a velük való törődés maradjon a munkahelyi alapszervezetnél. A nagy létszámot illetően igaz az, ami a jelentésben szerepel. Támogatom, hogy ennek megoldását szorgalmazni kell. A költségvetést illetően: üzemünk évek óta két kerületet segit. Sokszor annyi pénzük sincs, hogy a jól dolgozó aktivákat egy 30 forintos könyvvel jutalmazzák meg. Dó lenne megnézni a kerületek költségvetését. Végezetül; az adott pártszervezetek következetességét erősiteném. Dr. ÁBRAHÁM BÉLA

: Saját területre lebontva a témát az a határozott véleményem, hogy 1981-82-ben ezzel tisztességesen foglalkoztunk. Latos elvtársék a megyében végeztek egy felmérést a témával kapcsolatosan, melynek meg is van a tisztességes eredménye, hogy a számok tükrében igy tudunk szemléltetni. Változatlanul az a véleményem, hogy 1973 óta ezen a ponton türelmetlennek nem szabad lenni. Ha valahol, itt fokozott türelemre, megértésre van szükség, s ezt az élet is igazolta. Tudomásul kell venni, hogy 30-40 éves kapcsolatot egy üzemmel, munkahellyel nem lehet egyszerűen elszakitani, s ha a kerületben taszitó magatartással találkoznak, megcsontosodott az egész. A termelőszövetkezeti tagok esetében, de még az ipari dolgozókon is más a helyzet. Négy-öt éve figyelemmel kisérem a kilépetteket, s ugy nem jelentkezett, hogy azért kell törölni a párttagok sorából, mert a kerülethez nem akart átmenni. Ha ilyen élesen vetődne fel, azt javasolnánk, hogy maradjon. Tudomásul kell venni, hogy a körzeti pártszervezetek elöregednek, felgyorsulnak az egészséggel kapcsolatos problémák. Ha egyéni bajaikkal vannak elfoglalva, akkor hogyan fogadják az újonnan jelentkezőket, tehát oda kell figyelni. Tartalommal kell megtölteni a körzeti pártszervezetek munkáját. Például a körzeti pártszervezeteknek adtunk koordinációs jogkört /vannak nagyon kis létszámú alapszervezetek, például fogtechnikai vállalat, vetőmag vállalat, stb., ezeknek javasoltuk, hogy például káderkérdésekben igényeljék a főhatóságok véleményét. Ugy tűnik ez bevált. Latos elvtársék a vizsgálat során ezfcsabai modell"-nek nevezték. Fontosnak tartom - bár sok munkát igényel, de megéri -, hogy elkezdtük a 45-ös párttagokkal, a "Szocialista Hazáért" kitüntetettekkel, s egy sor mással való foglalkozást, ami perspektivát biztosit. Ezek nem pénzt várnak, morális elismerés nagyon sokat jelent. Például az adott beszámoló taggyűlésen, pártbizottsági ülésen megköszönjük segitségüket, vagy 1-2 soros levélben juttatjuk ezt kifejezésre.