MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-07-28 VB_654 - 1982_VB 654/17

- 9 A közéleti aktivitás bár átfogja a megye lakosságának minden rétegét nem egyforma intenzitással jelenik meg az egyes rétegekben. Legfontosabb és legaktívabb a dolgozók közéletisége a munkahelyen, itt a legszervezettebb és összehangoltabb, ami közvetlenül adódik abból a szervezettségből és fegyelemből, amely a gazdasági egységben folyó munkát is jellemzi. Itt közvetlenül nyilvánul meg a közösségi érdek és az egyéni érdek egysége, s ez mint motivum, serkenti a dolgozókat a közéleti aktivitásra. A munkahelyen viszonylag kevés az úgynevezett "közömbösek" köre, s róluk sem feltétlenül lehet állitani, hogy közömbös, csak nem eléggé kezdeményező, inkább elfogadja mások kezdeményezését, s csinálja amit kell, egyetértve azzal, amit csinál. Miközben szorgalmazzuk, hogy mindenki egyénileg is mutasson kezdeményező aktivitást, nem lehet ezt az egyének tevékenysége szocialista jellegének mércéjévé tenni. A közéletiséq munkahelyen kivüH

megnyilvánulása már kevésbé egyértelmű, a szabad időben már kevésbé jelenik meg a közérdek és az egyéni érdek összhangja, mert a munkahelye és a lakóhely messze van egymástól, a munkások esetében különösen, egy részük nem is azon a településen lakik, igy a munkahely demokratikus közéletisége nem megy át, nem sugárzik ki a lakóhelyre, a szabadidős tevékenységre. A parasztság esetében valamelyest jobb a helyzet, bár hasonló jelenséggel számolni lehet azokban a termelőszövetkezetekben is, melyek több község lakosságát fogják össze, a szövetkezeti tagság külső közéleti aktivitása a székhely település irányába tolódik el. Ez nem egyértelműen pozitiv jelenség. A bejáró dolgozók esetében maga a bejárás is csökkenti a közéletiség lehetőségét a bejárásra fordított, néha igen jelentős idővel. A lakóhelyi demokrácia kibontakozását a városban gátolja,hogy viszonylag rövid múltra tekint vissza a lakótelepi életforma.egyenlőre még nem sokban lépte tul a szálláshely szerepkört,Ma még a lakótelepek csak lehetőséget jelentenek a szocialista demokratikus közélet számára. Az életmódot meghatározó nagyon fontos tevékenységi szféra a szabadidős tevékenység. A szocialista társadalmi viszonyok között fokozatosan nő a szabad idő tartama, növelése nem lehet öncél, s nem lehet nagyságát a szocialista társadalom fejlettségi szintje egyértelmű mutatójaként kezelni. A szabad idő tartalmát, hasznoságát és szükségességét a dolgozó által végzett munkatevékenység határozza