MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-07-28 VB_654 - 1982_VB 654/15

- 7 tartósan számolni kell azzal, hogy megmaradnak a nehéz, vagy monoton konkrét munkák, éppen ezért a munkához való szocialista viszony fejlesztése során napi feladatként nagy figyelmet kell forditani a munka technológiai folyamaton kivüli feltételei fejlesztésére, az úgynevezett szociális körülmények javitására, már ami a tárgyi-dologi feltételeket illeti. A munkatevékenységre fordítot

t idő a megyében nagyobb mint az országos átlag, az alap-munkatevékenységet meghosszabbitja a lakosság a háztájiban, a mellékfoglalkozásban eltöltött idővel, s különösen a községekben jelentős még a háztartásban végzett munka, lényegesen nagyobb, mint a városi háztartásokban. Ezt a munkát leginkább önként és szivesen vállalt feladatként végzik még akkor is, ha itt is érvényes az anyagi össztönzés meghatározó szerepe. Sokan tekintik ezt a tevékenységet szórakozásuk szerves részének is. Emellett látni kell,hogy az itt kifejtett tevékenység csökkenti a szabadidős tevékenység tartamát, csökkenti a művelődésre, kulturálódásra fcrditott tényleges időt. Szélsőséges esetekben, ott,ahol már az anyagiasság is közrejátszik, közvetlenül káros is lehet a munkaidő meghosszabbítása a szabad idő rovására. Van olyan tapasztalat, hogy a szabad szombatok bevezetése nem növelte észrevehetően a szabad időt, látszólagos tehát a munkaidő megrövidülése. Ez egyéb gazdasági okok mellett összefügg azzal is, hogy a jelenlegi munka színvonala,az alap munkatevékenységre való felkészülés nem követeli meg feltétlenül az adott szabad idő menynyiségét. Ebből fakad, hogy az életmód szocialista jellege nem feltétlenül gazdagodik az alaptevékenység időtartamának csökkentésével, a felszabadult lehetőség másutt keresi a felhasználási lehetőséget, esetenként sokkal alacsonyabb szinten. A munka életmódbeli szerepével szorosan összefügg a különböző konkrét munkák társadalmi presztízse. Miközben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az ipari üzemekben végzett fizikai jellegű munkák között, mint társadalmi értékek között, a kiegyenlítődés figyelhető meg /ez pontosabban azt jelenti, hogy megnőtt a mezőgazdaságban végzett munka értéke/, még mindig nem sikerült kellően csökkenteni a szellemi és a fizikai munka közötti különbséget. A termelési- gazdasági szférában dolgozó értelmiség ma már közel áll a fizikai dolgozókhoz, különösen igaz ez a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozókra, ami fakad a közös megoldott munkafeladatokból, az abban megnyilvánuló közös erőfeszítésekből. Az egyéb értelmiségiek