MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-05-05 VB_648 - 1982_VB 648/16

- 3 Az ipar energia felhasználásában meghatározó szerepe van a sajátos ágazati szerkezetnek; - az energiaigényes épitőanyagipar részaránya - jelentős megtakaritás eredményeként - csökkenő, de még 1981-ben is alapvetően meghatározó volt. Az ipar összes energiafogyasztásából 59 íS-ban részesedett. Az Orosházi Üveggyár energia felhasználása az ipar, illetve az egész megye energia fogyasztása szempontjából is meghatározó. Például 1981-ben összes földgáz közel felét az üveggyárban használták fel, - az élelmiszeripar jelentős súlya az energia fogyasztásban is megmutatkozik, de energiaigényessége alacsonyabb az épitőanyagiparótól. Energia felhasználása 1980-tól csökkenő, 1981-ben 28 í'-ban részesedett az ipar fogyasztásából, - a gépipar és könnyűipar viszonylag kevésbé energiaigényes alágazat, igy az energia felhasználás szempontjából részarányuk sem meghatározó. Valamennyi alágazat abszolút és fajlagos energia felhasználására a csökkenő tendencia jellemző. Ebben közre játszott egyrészt a takarékosság, másrészt az, hogy a kevésbé energiaigényes alágazatok termelésnövekedése volt dinamikusabb. Például az üveggyárban 1 kg jó üveg előállításához 1976-ban 21,2 MJ energiát használtak fel, amelyet 1981-re 16,8 MJ-ra, 21 %kai csökkentették. Az élelmiszeripar termelése növekedett a legdinamikusabban de a technológiai fejlesztés eredményeként energiafelhasználása gyakorlatilag változatlan maradt. A szállitás energiafelhasználását 1975-től egyenletesen mérséklődő tendencia jellemzi. A MÁV-nál tovább csökkent a gőzvontatás részaránya, és nőtt a villamosvontatásé. A vontatásnemek fajlagos felhasználása csökkent. A vasúti vontatás összetételének kedvező 19