MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-12-01 VB_664 - 1982_VB 664/24

- 4 munkakörökbe jutással, célfeladatok, különmunkák vállalásával nyílik. Nem a kor, hanem a munka differenciál a tényleges jövedelmekben, amely megfelelő megélhetési szintet biztosit a fiatalok számára. A humán értelmiség körében nagyon alacsonyak a kezdőfizetések 2.2oo Ft-tal kezdődnek, egyrészt anyagiak hiánya,másrészt a korábbi bérezési rendszerből táplálkozó konzervativizmus gátolja a szükséges előbbrelépést. A vizsgált korosztály bérszintje nyolc - tíz év után is csak 3.ooo Ft körül mozog, az alapfizetés az esetek többségében nem elegendő az önálló élethez, csak túlmunkával, szülői támogatással tudják biztositani azokat. A humán értelmiség körében a fizetés nemcsak a munkát dijazza, ez legfeljebb 2/3 arány, hanem a pályán eltöltött időt is, igy fordulhat elő, hogy azonos eredményességű értelmiségiek közül az idősebb másfélszer - kétszer annyit kap, mint a négy - öt éve dolgozó vagy kezdő társa. A munka erkölcsi elismerése a fiatal .értelmiségiéi; számúra kevés. A fiatalok munkáját a vezetés nagyobb gyakorisággal ellenőrzi, az irányitás közvetlenebb, vannak vállalatok és intézmények, ahol a fiatalokkal az egyébként kialakult beszámoltatási fórumokon kivül is megbeszélik a végzett munkát. Ez nagyban segiti a fiatal értelmiségiek szakmai munkájának fejlődését. A munka kitüntetésekben megjelenő erkölcsi elismerésére az első öt évben nem is gondolnak, legfeljebb csak az ifjúsági szervezetekben végzett munkáért. Az értelmiségi munka sajátos kísérője valamilyen kutatómunka, a szerzett tapasztalatok összegyűjtése, esetleg közreadása. Ez az igény a fiatalok közül csak néhány esetben tapasztalható. A pálya és önálló életkezdés túlságosan leterheli őket ahhoz, hogy ilyen tevékenységet folytassanak, ismereteik bővitése, gyarapítása, a-továbbtanulás a fő tendencia. A szakmai, politikai ismeretek gyarapítását a vállalatok és intézmények is ösztönzik, ennek ellenkezőjét a gyengébben gazdálkodóknál lehet tapasztalni, ahol gyakran arra hivatkoznak, hogy a magasabb szintű ismeretek megszerzése után elhagyják őket a szakemberek. A fiatal értelmiségiek szociális helyzete rétegenként lényegesen eltérő, a gazdasági szférában, a közigazgatásban dolgozó!; körében viszonylag jobb a hetyzet, bár ez is településként, gazdaságonként és intézményenként változó. A lakáshez jutás feltételei jobbak, hamarabb tudnak ró anyagi lehetőséget teremteni, mivel a jobban működő vállalatok és gazdaságot; tervszerűen biztosítják szakembereik lakásgondjainál; megoldását; c\ gyengén gazdálkodóknál az erre fordítható anyagi erő kevés, igy a szakémberhiárr^Ls krónikussá