MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-12-01 VB_664 - 1982_VB 664/4

-3tanult, és ha három-négy éven keresztül visszatér gyakorlatra, akkor megtalálja az elméleti tárgyak hasznosítását, annak lehetőségét, akkor kevesebb az elkeseredett vagy csalódott végzős fiatal. Időközönként lehet találkozni kényelmi szempontokkal is, amely az értelmiségieknek, iletve a műszakiaknak a megfontolását vezérlik. Anyagilag, erkölcsileg a továbbjutásuknak rendkivül jó lehetőséget ad a termelésirányítási munkakörben, de a három műszak rendkivül nem vonzó ezen a területen egymüszakos lehetőség nincs, hogy tömegével kibontakozhassanak. Ezért inkább vannak olyanok, akik kényelmi 1 szempontból más feladatot vállalnak, ott viszont nagyon hamar megfogalmazzák, hogy nem a végzettésgüknek megfelelő munkakörben, munkahelyen vannak. A 2. oldal végén a humán értelmiséggel kapcsolatosan fogalmaz az anyag, majd a 4. oldalon részletezi; szakmai féltékenységet emlit, stb. Bennem felvetődik: hogyan minősitsük ezen a területeken azokat a vezetőket, akik ilyen helyzetet teremtenek, amelyek nehezebbé teszik ezeken a területeken az előrelépést. A káderpolitikánk alapján a vezetők megítélésénél alapvető, hogy a fiatal pályakezdőket hogyan segitik, az ifjúsági törvényből adódó feladat gyakorlati végrehajtásáról van itt szó. Megállapíthatjuk - amennyiben igy van -, hogy ezen követelményrendszernek nem sikerült érvényt szerezni. A bérezéssel kapcsolatban: Hunyadi elvtárs hozzászólását reálisnak és jogosnak tartom. Amikor beállitunk valamilyen munkakörbe értelmiségit, alapvető, hogy figyelembe vegyük a szakmai végzettséget, alkalmasságot - amennyire sikerült már megismerni -, ós ha a kettő együtt van, és ehhez a bizalom - amelyet a megismerés alapján előlegez a kollektiva - akkor gyorsan, eredményesen juthat előre a fiatal értelmiségi a pályán. Az igaz, hogy sokszor a bérezési rendszerünk olyan gondot vet fel, hogy az éveket is figyelembe kell venni. Néhány helyen ezt már sikerült feloldani, és az esetek többségében a fiatalok, akiket igy sikerült beállitani, ezzel nem élnek vissza. Az igaz, hogy munkahelyenként ez okoz feszültséget, azok körében, akik több éve tevékenykednek értelmiségként valami hasonló beosztásban. Tehát okoz ez feszültséget, és egyetértenék vele, hogy a munka szerinti elosztás értelmesebb és következetesebb érvényesítése érdekében a bérezés ilyen jellegű szabályozásán oldani kellene. A több éves tevékenységet másképpen kellene elismerni /törzsgárda tagság/, stb, de nekünk a munkát kell elismerni és nem az eltöltött éveket. A javaslati résznél van utalás a 2. pontban a szakemberekkel gyengén ellátott területeken milyen gond van, és ezt gyakorlatilag meg kell oldani. Több anyag kapcsán ez már hasonló módon vetődött fel. A nehezedő feltételek mellett az adott akár termelőszövetkezetek, akár kisebb vállalatok tevékenykednek ezen a területen, ezeknek a lehetőségei még inkább behatároltak lesznek a következő időszakban. Nehezen tudom elképzelni, hogy ezen a területen a 2-es pont megvalósítása érdekében számottevő előrelépés következzék be. Habár éppen az előrelépés igénye sürgetné ezt, hogy képesek legyenek "meg kapaszkodni" és ezeken a helyeken eredményesen dolgozhassanak, tevékenykedjenek. Apályakezdő fiataloknál rendkivül sok gond van. Amikor kijön az egyetemről - ha a családi háttér nem olyan mögötte, hogy áttudja segiteni ezen a nehézségen, ezeknek a pályakezdő fiataloknak és nem egy-két évig, hanem tizen évig igen nehéz körülmények között