MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1981

1981-09-09 VB_631 - 1981_VB 631/5

- 4 lük igényelve. Itt vannak egy ilyen nagy tartalékaink - csak a mezőgazdaságot emlitem meg -, a meliorációban lévő tartalékok, nincs teljesen feldolgozva üzemekre menően. Kialakult egy divatos fogalom az utóbbi időben, hogy komplex melioráció, ez egy szép és jó is, de ez egy nagyon költséges valami, de például a meliorációnak bizonyos fázisait használni, már maga is egy termelést javitó tényező. Ezekről nincs kellő utalás a tudomány részéről, mert itt bizonyítani kellene bizonyos kisérletek alapján. Vannak óriási lehetőségeink és ma a piaci igények is igénylik, mert hiszen a tudománynak szolgálni kell mindenképpen a termelést, 5o ezer hektár legelő van a megyében, hogy használjuk ki ezt jobban, de közel sincs az az eredmény, általános mozgolódás, mint ami kellene. Vagy például az öntözőviz lehetősége, óriási befektetéseket eszeközöltünk három nagy duzzasztó mü van a megyében és néha - meg kell mondani -, hogy az aszály jelei azért jelentkeznek a mezőgazdasági kultúráknál, tehát lehetne pótolni ezt a veszteséget. Vagy itt van a halkutató intézet; nagyobb ambicióval lehetne más termelésre nem alkalmas területeinken például halastót létesiteni, amennyire keresett termék. Vagy például a mezőgazdasági üzemek üzemszervezésének tanúságai, tapasztalatai feldolgozása, hogy a korszerű technikának, eljárásoknak megfelelő üzemszervezést ajánljunk. Sajnos a főiskolán is tapasztalja az ember, hogy a régi módszereket oktatják, pedig azt szeretnénk várni, igényelni, hogy ebben változás legyen. Tehát a korszerűt oktassák. En itt most csak néhány témát emlitettem meg, azért, hogy bizonyítsam, mint az általam legjobban ismert területről, de biztos vagyok benne, hogy mások adott munkája területéről hasonló példákat tudnának elmondani, de nagyobb aktivitást, több tevékenységet és több eredményt lehetne várni. NAGY ELVTÁRS: Nekem a téma kapcsán eszembe jutott, legutóbb tartott egy megyei aktivá, ahol az egyik tsz-elnök elvtárs felszólalt és azt mondta, hogy minden eredményünk gyökere és záloga és a jövő kérdése is az, hogy a tudomány hogyan látja el a gyakorlatot az ujabb kutatási eredményekkel. Vagyis azt szeretném mondani, hogy tulajdonképpen Békés megye tapasztalatai és eredményei igazolják azt, hogy a tudomány eredményei nélkül, a kutatás eredményei nélkül nem tudhatnánk magunkénak azokat az eredményeket, amelyekről Békés megye számot adhat. Hogy ez mennyire igy van, hogy a tudomány iránti szükséglet, a tudománynak a közéletben való szerepének a felismerése azért egy nagy kimozduláson ment keresztül, ezt nagyon sok tényezővel tudnánk bizonyitani, a legutóbb tartott fórumainkon is, pártmunkánkban is, a mindennapi tevékenységben is. Mondhatnám azt is peresze, hogy a mindennapi politikai-ideológiai munkánkban is ma már tudományos megalapozottság nélkül a kor kérdéseire semmiféle választ nem adhatunk. Tehát a tudomány szerepe rendkivüli módon megnőtt, jelen fejlődésünk szakaszában. Ezért is törvényszerű az, hogy a párt központi szervei és mi is újra és újra napirendre tűzzük a témát, A dolog lényege az, hogy az 1977-es határozat az tulajdonképpen nagyon fontosán azt jelöli meg, hogy a tudomány intenziv fejlődés szakaszát kell szorgalmazni és a tudomány és a gyakorlat egységét, kölcsönhatását kell erősiteni és ilyen szempontból én ugy gondolom, hogy a jelentés is arra törekszik és igyekszik választ adni, hogy ezen feladatok sorából Békés megyében a legnagyobb kimozdulás, nevezetesen ha azt mondom, hogy mennyire vált a tudományos kutatómunka, mennyire lépett az intenziv fejlődés szakaszába, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolata mennyire erősödött, akkor én a harmadikra tenném a hangsúlyt, hogy a megyében a tudományos munka irányitásáí <W^