MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1981

1981-01-14 VB_614 - 1981_VB 614/7

- 6 Most egyértelmű és biztos, hogy ahol működnek a személyi és tárgyi feltételek biztositva vannak, ott maga a művelődési bizottságok előmozdították a koordinálás, az egységesebb munkának a végzését. A gond, hogy ezek vannak kevesebben, mert ugy szól a határozat, hogy elsősorban minisztériumi vállalatoknál, tanácsi vállalatoknál. Tudott az, hogy Békés megyében nagyon sok gyár- gyáregység van, és a nagyvállalatok ugy kezdték ezt, hogy a nagyvállalatnál lett művelődési bizottság, a vállalatoknál, a gyáregységeknél nem, tehát egyértelműen a megyében visszaütött az időbeni eltolódással is, hogy itt ilyen szivességből, az itteni pártszervezetek mozgatására, határozaton tul működnek ilyen bizottságok. Most ezek a bizottságok nyilván a gyárnak egy bizonyos feladatát tudják ellátni, itt ugyan bekapcsolódnak az ott lévő község, vagy település közművelődési munkájába, de nincs meg az az összhang, ami a nagyvállalatok és a békés megyében lévő gyárak között van. Azért, ha valamikor itt ilyen témák egyeztetésre kerülnek, vagy illetékes állami szervekkel mi a magunk vonalán is megtesszük, itt a pénzügyi feltételek miatt is ebben előbbre kellene lépni, hogy a nagyvállalat, s az itt lévő gyármüvelődési bizottságainak kapcsolata, még akkor is, ha művelődni Békés megyében kell, de az anyagi feltételben nagyobb összhangra lenne szükség. A másik megjegyzésem az anyaghoz, amiben utalunk a művelődés,a munkahelyi ilyen irányú tevékenységre, én kicsit hiányosnak tartom, az állami irányistáanak a szerepét, vagy a feladatok meghatározásában talán a tanácsok, a művelődési intézmények nagyobb szerepét és felelősségét. Nem városokra, hanem kisebb településekre gondolom, az ott lévő gyárakban, kisebb egységekben, nincs is ilyen szakember, még a környéken sem. Ha a községben van szakember, az a tanácsnál lehet, ha pedig van művelődési ház, akkor annak van ilyen szakembere. Az anyagnak az 5. oldala ugy fogalmaz, hogy sajnos üzemeink egy részének nincs kapcsolata művelődési intézménnyel. Én hadd forditsam meg a gondolatot és inkább a feladatot, hogy a művelődési intézménynek kellene ezt kezdeményezni. Mert ha a vállalat olyan, hogy a feltételek erre nincsenek meg, akkor ahol a szakértelem, a művelődési intézménynek, a tanácsnak, nekik kellene jobban gyötörni az üzemeket, a munkahelyeket, ilyen irányban kellene tehát, hogy a tanácsaink keressék, gyötörjék a vállalatokat, ahol gondok és problémák vannak, illetve segitsék is az ott lévő tevékenységet. Nem egy városban, ahol ezt önállóan lehet ezt csinálni a nagyüzemben, de amikor községbe jutunk az egyik üzemben két brigád van a vetélkedőben, a másik üzemben egy, a harmadikban négy, ott a feltétel üzemen belül nem lesz meg, akkor ha tanácsi szinten, vagy művelődés szintjén ezt segitséget nem kapják rneg. Ezért itt a feladatoknál én ugy érzem, hogy azon tul, hogy az állami szerveknek azt fogalmaztuk meg, segitsék, talán egyértelműbben meg kellene fogalmazni a feladatokat az üzemek felé is, hiszen a közművelődési határozat egyértelműen igy fogalmaz. A harmadik megjegyzésem; Kevésbé tűnik ki az anyagból, hogy eddig a pártszervezetek mit tettek ennek a munkának az ellenőrzésében. A feladatoknál megfogalmazódik, hogy tovább szorgalmazni az ellenőrzést, és segitést. Valóban ezzel a módszerrel lehetne ráhatni, és a művelődési bizottságokat, akik a felelősele az igazgató, az SzB titkár, a pártszervezetek valóban következetesebben kérjék számon. Hadd mondjam el a mi gyakorlati tapasztalatunkból, hogy amikor készült 3z az anyag, mi is tájékozódtunk, hogy olyan sok helyen felvetődik, hogy a gazdasági vezetés, a szakszervezet, a KISz. szervezetnek a kapcsolatában a gazdasági vezetők egy jelentős része vette ezt a feladatot, ott már van függetlenitetJU—o^trt—Tói működik a müriÉKÉSWEGYMir