MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1981

1981-06-03 VB_624 - 1981_VB 624/18

- 17 vannak, ugy, hogy a jövedelmezőségi tényezőit, tehá konysági tényezőit javithassa, másrészt olyan társa ségletet, fogyasztási szükségleteket elégitsen ki, használati értéke, keresett cikk, s ha mindez adva ez jelent egy szociálpolitikai hatást is, foglalkoz nem ezt szabad első helyre tenni. Tehát nem foglalk ugy, hogy közben ez a tevékenység ráfizetéses. Sajn két rossz tapasztalatunk, hogy kezdtek ilyen tevéké különböző hamis emberek közbejöttével zsákutcába ju tő .Nagykamarás/, de vannak nagyon jó példák /Oroshá 30 egynéhány tevékenység van, mind hoz valamit a t nos. Vannak akadályozó tényezők is - benne is van a 3. pont alatt, hogy "részarányuk azért nem olyan ke Egyrészt az ipari termelés ütemének mérséklődésével kooperációs együttműködési igények csökkenése, nem az anyagban is benne van, hogy a szigorú közgazgasá vagyis az ösztönzők nem mindig kedveznek. Hiába van nem kedvező. Lényeges dolog, hogy a megye helyzetéb rányuk. Ezalatt azt kell érteni, hogy sajnos nincs runk, mint Borsodnak, Budapestnek, amihez lehet ugy hogy ott valami lecsurgásból a mezőgazdasági üzemeli nak. Ezek objektiv tényezők. Ez nem azt jelenti, ho gadjuk el, hogy ne tegyünk lépéseket. Tehát ezek tu kell lépnünk, s szerintem - amennyiben a VB megerős feladatjellegű tennivalókat - biztos vagyok benne, fog jelenteni. t a hatédalmi szükaminek van van, akkor tatást, de oztathatunk os van egynységet, és tottak. /Vészza Uj élet ahol z-nek, és haszjelentésben a dvező, mert..." függ össze, utolsó sorban gi szabályozók, akarás, ha ől adódó hátolyan nagy ipakapcsolódni , is jól járjagy ezt ugy fodatában tovább iti ezeket a hogy előrelépést KARDOS ERNŐNÉ elvtársnő: A mezőgazdasági termelés értékelése kapcsán már ilyen jellegű anyagrésszel már korábban is találkoztunk. Azzal egyetértek, hogy ott, ahol az alaptevékenység értelmes és eredményes gazdálkodás, a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban megoldható, ott még véletlenül sem az a célkitűzés legyen, hogy a melléküzemági tevékenységet, csak azért, mert magasabb nyereséget lehet elérni, biztositani, ez legyen a fő célkitűzés. Mondom ezt azért, mert esetenként lehet ilyennel is találkozni. A melléküzemági tevékenység jelentőségét - a falvakat járva - érezzük, érzékeljük ennek politikai vetületét is, akkor, ha a melléküzemági tevékenység a szolgáltatások területén jogos fogyasztói, szolgáltatási igényeket elégit ki. Olyan észrevétel is van, hogy azokban a községekben, ahol az illető tsz vezetése, a községi vezetés jól összehangoltan a községi igények kielégitését tartsák szem előtt, ott egy nagyon értelmes össztevékenység alakulhat ki, s ez a továbbiakban is követelmény kellene, hogy legyen. S nem feltétlenül az a jövő útja, hogy valahol, valamely budapesti nehézipari üzemnek valamiféle nagy nyereséget hozó bedolgozó tevékenységet, vagy melléküzemági tevékenységét tekintsük megváltó-, illetve alapkövetelménynek. Ne feltétlen a nyereségre való törekvés legyen a mindenekfeletti krtitérium. Megyénkben, jellegénél fogva mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenység nem elhanyagolható hányadot jelent, mégis van az anyagban erre utalás, de eredményességében nem versenyképes a többi melléküzemági, vagyis más iparágak területére vonatkoztatott melléküzemági tevékenységgel. Arról van szó, hogy a különféle árszerkezettel egymás mellé állitott tevékenységnél kijön az az anomália, hogy az élelmiszeriparnak általában árszerkezetében 3-5 százalók közötti eredmény van beépitve, ez életszinvonal-politikai célkitűzésnél -vezéreltetett követelmény. Iqy, ha ez_-a melléküzemági tevékenység ' I?