MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-10-08 VB_607 - 1980_VB 607/15

választ, amivel most óhatatlanul is foglalkozunk. A másik dolog; nekem olyan érzésem van, miközben azt mondtam, hogy a párt gazdaságpolitikáját, amelyet a XII. kongresszus fogalmazott meg és az irányelvek, elképzelések szinkronban vannak, azonban néhol itt-ott érezhető, hogy az irányelv, miután az Országos Tervhivatal szakemberei készítették, nem számol minden területen a politikai azon elemeivel, amit mi tűrőképességnek és egyebeknek szoktunk megfogalmazni. Mire gondolok én itt? Például: az irányitási rendszerünknél nagy hangsúlyt helyez az irányelv az árrendszer kérdésére, az árpolitika kérdésére, ami különösenaz utóbbi években az irányitási rendszerünkben egy nagyon fontos helyet foglal el. De legtöbb gondunk is ezzel van, itt főleg az életszinvonal-politikai kérdések, de más vonatkozásban is. Következetesen csak azt az elvet lehet kiolvasni az irányelvekből, hogy várhatóan az árak csak emelkedni fognak. Holott mi már többször megfogalmaztuk azt, hogy mi az árpolitikát ugy fogjuk fel, hogy a világpiachoz és árrendszerhez igazodva, ha szükséges lefele is mozognak, de ez nincs egyébként ebben az irányelvben megfogalmazva, hanem céltudatosan arra irányul, hogy az árakra. Valószinü, hogy ez igy is lesz, de akkor azért egy jó közelitést jelentene, ha már ez tartalmazná azt is, amit a politika ezen a területen megfogalmazott. Utalnák arra, hogy az irányelvet én próbáltam összevetni a XI kongresszuson elfogadott programtervezettel is. Abban több olyan kategória nyer megfogalmazást - többet emiitették -, csökkenteni kell a meglévő különbségeket. A jelen helyzetben ez nem egy könnyű dolog - a területek közötti különbségek csökkentése. Hozzá szeretném tenni azt, hogy a jelen helyzetben, ha az ország helyzetét figyelembe vesszük, gazdasági lehetőségét, számolni kell azzal a veszéllyel, hogy ezek a különbségek nemhogy csökkenni fognak, hanem növekedni fognak. És ha ez az irányelvekben nem nyer megfCEplmazást, a tradicionálisan is nehéz helyzetben lévő területek, ahol a különbségeket csökkenteni kellene, nemhogy közelebb jönnének, hanem távolodni fognak. Ez pedig elvi kérdés a szocializmus jövője, perspektivája szempontjából, mert 5-8-lo év múlva ezek a területek nagyon le fognak maradni és ha a tervben nem számolunk ezzel, ez perpektivában jelent majd gondot. Most maradva esetleg szűkebb hazánknál is, számokkal lehet bizinyitani, hogy a VI. ötéves terv kilátásai az előző ötéves terv közel több mint 4 milliárdos lehetőségéhez most egy visszafogottság, 3 milliárd körüli, amely más lehetőségekhez viszonyitva ez a mi különbségünk csökkenését nemhogy mérsékelné, inkább növelné. Én ezt elvi tételnek vetem fel, mint olyat is, ami a programnyilatkozatban célul tűzött terv és ebben az ötéves tervben ennek valamiféle minimális és a lehetőségek határain belül való érzékelhetőségéről nem utal itt a terv. Végül a saját területemről szólnék; itt egy sugárzó optimizmust látok a művelődés lehetőségeiről. Ismert dolog, hogy itt visszafogás van, nem szintentartás. Tehát a megfogalmazott célokat.nem látom szinkronban egyébként az anyagiakkal. Az itt megfogalmazott célok azonban sugárzó optimizmust jelentenek, majd a megvalósitás során szembe találjuk magunkkal azzal, hogy ez nem reális. Tehát én azt mondom, hogy az itt megfogéklmazott gondolatsor nincs arányban az ország teherbiróképaös^ével, illetve az ismert koncepcióval vagy a szövegezés ros&^7ehát itt ellentmondást látok ebben a kérdésben. A<9

6

v/