MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-10-08 VB_607 - 1980_VB 607/12

teni kell. Eljutottunk odáig, hogy elég sok vonalat villamo­sítottunk, aránylag elég hamar megérkeznek a vagonok, de kézi erővel és minimális a gépesitettségi fokozat ki- és berakás­nál. Ez hátráltatja az ország vérkierinségét.az árunak a szállitását. A következő gondolat, amit el akarok mondani, az adminisztra­tív munkaköröknek a redukálása. Igaz, hogy szól erről az anyag, az is igaz, hogy erről párthatározat van, de én azt hiszem hogy ebben mindenképpen előbbre kellene lépni. Minden vonatkozásban fejlődött ez a munka is és biztosra veszem, hogy nagyon sok te­rület van még most is, ahol még nagyobb mértékben lehetne csök­kenteni az adminisztratív munkakört és visszaállítani a produk­tiv munkaterületre. Irháziné elvtársnő is az életszinvonalat felvetette más össze­függésben is, én azon a véleményen vagyok, hogy az elkövetke­zendő időben a dolgozók széles tömegeivel, most tekintet nél­kül a pártállására, lényegében többet kell nekünk politizálni, beszélni a feladatokról. Az anyag is megfogalmazza, hogy nagyon sok összetevője van annak, hogy ezt aVI; ötéves tervet hogyan tudjuk végrehajtani. Egyrészt belejátszik a külgazdaság, más­részt nagyon sok belső dologtól függ és a dolgozó érezze, tud­ja azt, hogyha nem jött be a VI. ötéves terv teljesitése, ak­kor ez min múlott. A meggyőzés a tervek ismeretéről nagyon so­kat segithet, nagyon sokat kell beszélnünk az elkövetkezendő időben, lényegesen többet, mint eddig. Megitélésem szerint az is gond és az irányelv is foglalkozik vele, avezetők alkalmatlansága. Ilyennel is nagyon sokkal le­het találkozni. Ebben a gond az, hogy több olyan vezetőnk van, akik alkalmatlanok a vezetésre, de olyan korban vannak, hogy inkább ott-tartjuk arra az egy-két-három évre, nem mozditjuk, de ennél lényegesen többet árt. Én ugy értelmeztem az anyag­ban, hogy ezt egyértelműen megfogalmazza, hogy ebben lépni kell. A másik dolog pedig ami hátráltatja a munkát, hogy a középve­zetők, a közvetlen termelésirányítók anyagi elismerése, megbe­csülése viszont nem tükrözi azt a felelősséget, ami rájuk van bizva. Dói lehet, hogy egy jó szakmunkás többet keres, mint egy művezetője, és a művezetőn múlik azért nagyrészben, egyrészt, hogy a dolgozó, a napi munkában mennyit végez el - öntudat kér­dése, másrészt a közvetlen termelésirányitón múlik az, hogy ho­gyan állnak csatasorba. Anyagi elismerésük, erkölcsi elismeré­sük nincs a rangján. Felvetődött itt a falu, város közötti különbség, én hadd utal­jak arra, nagyon oda kell figyelni arra, a legutóbbi népszám­lálás adataiból tudom, például olyan nagyközségnél is mint Dévaványa, Vésztő csökkent a létszám. Bizonyos mértékig ez jó is, másik oldalról ez gondot is jelent, hogy példáulakár Dévaványa, akár Vésztő vonatkozásában a szennyviz-hálózatot egyszerűen nem tudják megoldani, önerőből képtelenek, viszont az állami támogatás minimális.Ebben nagyobb segitséget kelle­ne adni a Nagyközségeknek, mert ellenkező esetben a falu-város közötti különbség az továbbra is nőni fog.Véleményem szerint nem biztos, hogy szerencsés dolog lenne az, hogy elindulna egy olyan folyamat, "arccal a város felé". Mert a nagyközségekben akár mezőgazdasági területen, vagy kihelyezett, gyáregységeknél kell a munkaerő, másrészt megint felvetődik ..az^^utaztatás, egy csomó járulékos probléma. A-:--'^*/

Next

/
Thumbnails
Contents