MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-09-10 VB_605 - 1980_VB 605/21

- 3 ­A növénytermesztés eredményei erősen ingadoztak. Alapvető oka en­nek a kedvezőtlen időjárás, a növekvő belvízelöntés. A megye vetés­szerkezete lényegében nem változott, de üzemenként rugalmasabban igazodott a természeti, gazdasági feltételekhez. Meghatározó jelentőségű továbbra is a búza és kukoricatermelés, amely a szántó mintegy 60 %-át hasznositja. Az átlagtermés búzá­ból 27 %-kal, kukoricából 12 %-kal nőtt a IV. ötéves terv ágiagá­hoz képest. Jelentősen nőtt e két fő növény és az egyéb növények /pl. cukorrépa, zöldség/ vetőmagtermelése is. A Titkársági határozatnak megfelelően nőtt a zöldségfélék és a cu­korrépa terméshozama, a terület a népgazdasági igényekhez igazodott. Jelentősen nőtt a napraforgó területe, nőtt az átlagtermés is, de elmarad az országos átlagtól. Vontatottan indult, de 1979-re jó eredményeket hozott a szálasta­karmánytermelés és gyepgazdálkodás fejlesztése, a melléktermékek hasznositása. E területen még további lehetőségek hasznosíthatók. Az állattenyésztés gyors ütemben, kiegyensúlyozottan fejlődött. Ennek forrása részben az állomány növekedése, részben a termelési mutatók javulása volt. Kiemelkedő jelentőségű a sertésállomány, amely 1976-hoz képest 22 SS-kal nőtt és tartósan meghaladta az 1 millió - a kocalétszám a 80 ezer-darabot. A jobb gyephasznositást, az exportárualap bővitését szolgálta a juhállomány 27 %-os növekedése. Kismérték­ben nőtt 1976-hoz képest a szarvasmarha és baromfiállomány is. Az állomány jelentős részét /sertésnél 58 %-át/ a kisgazdaságok tartják. A vágóállat és állati termék termelés évi átlagban 3,6-4 /5-kal nőtt. Az országos felvásárlás 9,6 %-a megyénkből származik. Emlitésre méltó a tejhozam gyors növekedése /1979-ben 3755 liter tehenenként/. A tenyésztői,munka, a tartási feltételek javulását mutatja, hogy egységnyi termékre 1978-ban és 1979-ben is Békés megyében használ­ták fel a legkevesebb abrakot az állatfajok átlagában.

Next

/
Thumbnails
Contents