MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-06-18 VB_599 - 1980_VB 599/13

- 3 ­- A szerződési fegyelem erősitésének megvannak a szub­jektív szemléletbeli akadályai is. A felelős gazdasági és jogi szakemberek egybehangzóan vallják, hogy ők a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek mindig maradéktalanul eleget tesznek, a szer­ződés-szegesért mindig a másik szerződő fél a felelős. Ugyanakkor a szerződések sorsára jellemző, hogy legjobb esetben is 38-4o c /ó-uk megy szerződésszerűen teljesedésbe. - A monopolhelyzetben lévő szerződő fél sok esetben nem a népgazdasági szükséglet szerint, az egyenértékűség elvét ér­vényesítve köti meg a szerződést, hanem igyekszik a maga számára egyoldalúan előnyöket biztositani. A szerződések megkötésekor nem­egyszer hátrányos árakat próbálnak megállapítani, a teljesités he­lyét a termelő hátrányára próbálják rögziteni. A monopolhelyzetben lévők diktálni akarják a szerződési feltételeket, - A szerződések nemegyszer kidolgozatlanok, sokszor mellőzik a szerződéstervezet kidolgozásakor a jogi szakértők bevo­nását, ami későbbiekben nemegyszer oka lesz a szerződések meghiú­sulásának, egyezkedéseknek és jogvitáknak. - Egyes vállalatok ezerszámra kötnek szerződést, de er­ről egységes nyilvántartásuk nincs, így a teljesités fogyatékossá­gainak, hiányosságainak észlelése és az abból fakadó igények érvé­nyesítése sokszor esetlegessé válik. Emiatt nemegyszer kerül sor a jogvesztő határidők elmulasztására. - Nemegyszer fogyatékosak a szerződések, sem mennyiség­ben, sem minőségben, sem árban, sem a szállitási feltételekben és ütemezésben nem állapodnak meg. Mindenekelőtt a kereskedelem és értékesités területén jellemző, hogy a szerződéseket úgynevezett keretmegállapodásokkal pótolják. - Uj jelenség, hogy a monopolhelyzetben lévő vásárló­val monopolhelyzetben lévő értékesitőt próbálnak szembeállítani, vagy forditva. Pl. : Cipőpiac, tsz-ek közös megbizottai.

Next

/
Thumbnails
Contents