MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-02-27 VB_592 - 1980_VB 592/8

állomány, milyen ez a tantermi ellátottság, mert nagyon sok a vályogfalas, vertfalas, nem rombolni akarunk, ezek összedőlnek maguktól, ilyen az állaguk, és ez a dolog lényege, hogy ezt elhigyjék nekünk, hogy összedőlnek maguktól. Ezeknek a gondok, problémák sorában azért sokszor megértést kap a megye, de amikor a végrehajtásra kerülne a sor /földrengés, árviz- akkor nem egyszer egyedül maradtunk. Ennek az elismerése is. Ezek nem uj igényeket jelentenek, hanem az objektiv valóságnak a felismerése, elismerése és annak megfelelő módon való kezelése. A felsőfokú oktatást illetően: nagyon kérném gondoljuk meg hogyan fogalmazzuk meg, hogy könnyűipar, vagy élelmiszeripar, ugyanis ismereteim szerint a METESZ beadott egy munkát, felmérést, amit a megyei tanács felküldte az ágazathoz, hogy vizsgálja meg, ez teljesen más irányú kérelem, mint amelyik megfogalmazást nyert, a tárgyaláson /Pozsgai elvtárssal/, amikor is ismét más dolog került szóba. Nehogy a kormány előtt olyan helyzetbe kerüljünk, nem tudjuk, hogy mit akarunk. El kellene dönteni, ha felsőfokú ügyben tárgyalunk mondja ki a testület, hogy melyik területen akarunk előbbre mennei és ne ujabb és ujabb tárcákkal tárgyaljunk, mert komolytalanná válik a felvetés. A szándék egyértelmű, jó lenne, csak akkor egyértelműen foglaljuk össze, s ha a testület dönt ebben, attól ne térjünk el. Nem könnyű feladat ezt az anyagot összehozni. Ne akarjunk mindent megoldani ebben a témában, nagyon fontos két téma van napirenden most talán erre kellene jobban összpontositani, mert most erről van szó, és ha ebben tudnánk közös akarattal előbbre lépni, akkor egy sorról van szó, mert egyszerre minden kertest ugy sem lehet megoldani. IRHÁZI LAJOSNÉ elvtársnő: Az ide terjesztett anyagot előzetesen a megyei tanács vezetése az SZMT vezetés rendelkezésére bocsátotta véleményezés céljából. Véleményünket megküldtük. A vita során két dologgal hadd foglalkozzam: 1./ A megyei pártértekezlet anyaga is ugy fogalmaz, hogy a munkások száma növekedett, tehát a bérből-fizetésből élők száma növekedett, a mezőgazdaság száma csökkent, azt jelenti, hogy a városokban méginkább betelepültek az emberek. Az anyagban is benne van, jó lenne erősiteni, hogy igaziból a lakásgondunk, az iskolagond óvodagondunk a városokban van. Egy községben van iskola, tatarozgatják, de például a Lencsési lakótelepen megoldatlan a dolog, nem tudjuk a gyereket hol iskolába járatni. Azok a statisztikai adatok, amelyek megyei szinten jönnek, azt jelentik, hogy vannak olyan települések, hogy fél utcában sem laknak, kihaltak a szülők, a fiatalok pedig a városba költöztek, tehát nekünk itt a munkások lakásgondjait kell megoldani, ugyancsak a bérből és fizetésből élők gyermekeinek az elhelyezése komoly gond. Még inkább kellene erősiteni, akkor tennék a reális gondokat a kormány elé. Egyetértéke a véleményekkel: azt is le kellene irni, hogy a munkások milyen áldozatokat vállaltak itt a megyében, hiszen utalunk rá, hogy OTP-s lakásokat vesznek és eladósodnak, tehát a munkásnak állami lakás járna, mégis vett OTP lakást, mert valahogy lakáshoz akart jutni. Hozunk az anyag 21. oldalán olyat, hogy a 775 óvodai férőhely helyett 3700 épül. Nagyon jól tudjuk, hogy évente két-három kommunista műszakok árát fizették be, ahol a munkások dolgoztak a tanácsi számlákra komoly pénzösszegeket, vagy az Orosházi üveggyárban vasárnaponként saját iskolát és óvodát épitett.