MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-11-08 VB_584 - 1979_VB 584/5

hogy pozitiv elmozdulás legyen a következő időszakban. Az anyag második oldalán az iskolai végzettség és a politikai végzettségek alakulását hozza az anyag. Elég nagy számú az, hogy nincs politikai végzettsége 65 %-nak, még akkor is ha javuló ez a tendencia és a 72 ;ó-ról 65-re csökkent. Azon gondolkodtam, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező párttagjainknál a felsőfokú intézményben a politikai tantárgyakból a Marxizmus-Leninizmus különféle szaktárgyaiból államvizsga szintű ismeretekre tesznek szert ezek a fiatalok, akik mint párttagok később tevékenykednek, s nem lehetne-e ezt mégis politikai végzettségnek minősiteni, mert nem egy esetben találkozunk olyan jelenséggel, hogy államvizsgát tett fiataloka, azért, hogy politikai végzettségük is legyen a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére iskolázzuk be, de gyakorlatilag ők ezekből a tárgyakból magas szintű elméleti ismeretet szereztek. Az is hasznos lenne, ha a felsőfokú intézmények figyelmét felhivnánk arra vagy azok az illetékesek akiknek erre módjuk és lehetőségük van alaposabb, a gyakorlati életben jobban hasznosítható politikai ismeretekre oktassák a fiatalokat, mert hiszen három éven keresztül ezeket magas szinten oktatják és vizsgáznak is a fiatalok, de a gyakorlat számára jobban hasznosithatóvá kell ezt tenni vagy jobban meg kellene találni az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát, hogy ezeknek a fiataloknak ne kelljen még más jellegű politikai oktatásban is részt venni. Az alkalmazottak, az értelmiségiek és a fiatalok arányához csak annyit fűznék: gyakorlatban, még akkor is, ha tudjuk, alapkritériuma az, hogy azonosuljon a párt politikájával, hogy fogadja el a párt politikáját és tevőlegesen ugy végezze a munkáját, hogy a párt politikájának irányába tevékenykedjen,az alapkritérium az, hogy megfeleljen, megfelelő legyen a pártfelvételnél, s mégis nem egyszer a statisztikai követelmények, kivánalmak hatnak, S nem minden esetben az arra minden körülmények között alkalmas kerül felvételre. Nem egyszer másod vagy harmadsorban kerül sor annak az alkalmasabbnak a felvételére, mert netalán a foglalkozása, vagy kora, vagy neme nem a kívánalmaknak felel meg, még akkor is ha kimondjuk, hogy nem a statisztikai szemlélet a döntő, de a felvételeknél ez mégis nagyon szigorú és nem minden körülmények között célravezető rendező elv a gyakorlatban. Ezért nem egyszer van olyan probléma, hogy az a munkásból kinevelődött szakember, aki megszerzett egy középfokú végzettséget és alkalmassá vált valamilyen értelmiségi kategóriába tartozó munkakör betöltésére, később hátrányos helyzetbe kerül, mert felvételnél az értelmiségi kategóriánál veszik figyelembe és mellette lehet, hogy egy kevésbé alkalmas, de még a munkás, fizikai munkás körébe tartozó kerül felvételre, ez is a statisztikai szemléletnek a kinövései, melyek a gyakorlati életben okoznak nehézséget. Gogosan felveti az a fiatal szűk körben, hogy miért volt érdemes neki vállalni a nehézséget, mert többletet vállalt magára, a munka mellett végzettséget szerzett, a lakásodaitélésnél, a munkáskölcsön odaitélésének elbirálásánál hátrányosabb helyzetbe kerül, de szive szerint a párthoz tartozónak érzi magát és a felvételnél is ez időbeni hátrányt jelent számára. Ezen nem lenne baj, ha minél előbb változtatnánk, ugy, hogy a párt munkásjellege továbbra is megőrzésre kerüljön. Nem véleményt kivánok fűzni a 6. oldalon ahhoz a megfogalma-