MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-10-24 VB_583 - 1979_VB 583/6

- 5 je. Ilyen dolog, és hát most mindegy ha ki is osszuk, vagy nem osszuk, de társadalmi feladat, tehát pártfeladat is, meg szakszervezeti feladat, de mindenirányu összetevője, hogy a különböző, jól bevált mozgalmakat általánosan is érvényesítsük. Ha egy üzemben, 2 üzemben jelentős eredményt tudtak azzal elérni, hogy összmeózás, meg minőségi Örs, meg brigádmárka, meg add a neved, nem sorolom most tovább, szóval ezek jól beváltak néhány helyen, akkor nem vagyunk annyira sajátos helyzetben, hogy ez egy másik helyen ne érvényesülhessen. Tehát mindejárt fel is merül a kérdés, hogy a társadalmi összefogás és a ráhatás nem egyforma szinvonalu, magyarul a vezetés szinvonala nem egyforma az adott üzemekben. Még egy megjegyzés és befejezem a munkaerőről szóló részt: nem a divat kedvéért, de azt javaslom, hogy a végrehajtó bizottság ösztönözzön arra és foglaljon olyan állást, hogy egy külön akció lehetőségét is vizsgáljuk meg egy ésszerűbb munkaerő-hasznositás érdekében, kiváálasztva erre egy-két olyan nagyobb ipari, vagy mezőgazdasági vállalatot, szövetkezetet, ahol a jelzett kérdésekben hatékonyabban, mélyebben lépéseket tudnánk tenni, és azt javasolnám, hogy a gazdaságpolitikai osztály, a megyei tanács vb., a munkaerő-gazdálkodási osztály és szükségszerűen más is - a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, az illetékes közgazdasági szerveink, a megyei bizottság, és igy tovább - én nem azt mondom, hogy másoljunk különböző kezdeményezéseket, de biztos vagyok benne, ha ezt vetitenénk néhány üzemre és azt különös gondossággal kezelnénk - számbavétel, előkészités és a megvalósitás, ezeknek a propagandája, akkor valamit tudnánk konkrétan lépni. Egészen röviden néhány szót csak az eszköz problémákról. Az eszköz problémák köre az ugy rajzolódik meg, hogy a termelési költségek nőnek, az eszközállomány nő, de ennek arányában a hatékonyság nem kielégitő, tehát azt mondhatjuk, hogy még egy viszonylag rossz helyzetben is a munkaerő kérdésnél az élőmunka hatékonysága az növekszik. Mert hiszen az a mutató szám, hogy a munka termelékenysége nő, illetve a termelés növekedése, abszolút mértékben a munka termelékenysége növekedéséből érjük el, ezt tükrözi vissza. Az eszköz kihasználásánál nem egyértelmű a dolog és itt teljesen egyetértek a Klaukó elvtárs által elmondottakkal, Ő utalt erre: hogy itt már nemcsak üzemi kérdések merülnek fel, itt már központi akarati probléma, a munkaerőnél elegendő a központi intézkedés, ott most már helyileg kell tenni, de az eszközök problémáinál nem elegendő, most nem akarok általában szólni, hanem konkrétan, a mezőgazdaságot érinteném, szóval a helyzet ugy néz ki, hogy nincs fejlesztési forrás, most nem azt mondom, hogy abszolút nincs senkinek, de lényegesen kevesebb, a különböző ismert okok miatt, saját erő kiegészités lehetősége sem áll fenn, mert az államnak nincs hiteleszköz-állománya. Tehát ismert, tudjuk mi van, de az tény az tény. Na most mi történik, az eszközöket gyártjuk, az eszközök felhalmozódnak, nem a termelés folyamatában amortizálódnak, hanem a természetes időjárás következtében, miközben megállapítja a jelentés is, hogy az állami gazdaság 42 %, a termelőszövetkezetekben 26 %-a a gépeknek o-ra Íródott, az egy más dolog, hogy használják nyilván ezeket az eszközöket is még utána. Ugy, hogy bármilyen ne-héz helyzetben vagyunk, de ha meg van a termelőeszköz, akkor valamit tenni kellene annak érdekében, hogy az a termelés folyamatában legyen kihasználva. Különösen akkor,