MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-03-14 VB_568 - 1979_VB 568/10

A zöldségtermelésnek ez az egyesülés adja a megyei szükséglet több mint 5-6-át. Hústermelés 1/4-ét adja, és a várost ellátó tejfeldolgozó vállalatoknál nagy szerepet tölt be. 3,/ Az eredmények körébe megemlíthetünk néhány olyan dolgot melyben eddig nem tudtunk előrelépni - az egyesülés szervezete létrehozásával meg tudtuk oldalni. Többféle módon őrködünk, hogy a zöldséget feldolgozó, tartósitó iparágak összhangját megteremtsük. Zöldért, Konzervgyár, l-lütőház. Helyes volt az Agráripari Egyesülés létrehozása. Olyan szolgáltatást nyújt, ami nélkül nem tudtuk volna a növényvédelmet sem megvalósítani. Ami a problémákat jelenti; - a kettős jellegből adódik, s annak kapcsán felszinre jövő ellentmondásokból fakad. Az egyesülés részei együttes számcsoportot kell, hogy képezzen. Tanácsülésen került a vita során előtérbe, hogy a kettőnek aránya a napi, távolabbi munkában hogyan jusson kifejezésre. Kezdetben az volt jellemző, hogy a tanácsi szint nem töltötte be a szerepét, nem volt érdeklődés a létrejött, megalakult vállalkozás munkája iránt. Az eltelt első esztendő a megismerés, az ellentmondások felszinre kerülésével az érdeklődés is nőtt. Tanácsülésen 16-an fejtették ki véleményüket, és érdeklődésüket az egyesülés munkájával kapcsolatban. Ennek kapcsán szeretném elmondani a problémák körében a tanácsi és a bizottságok, valamint az apparátus egymáshoz való viszonyát az egyesülés vezetésének jobban el kell rendezni. Az egymáshoz való viszony, ennek a 3 tsz-nek testületét, közösségét érinti, általános szabály, alapszabály világosan, félreérthetetlenül, időben oda kell vinni, lehetőséget adni ott a megvitetásra, véleményezésre kerüljön. A tagokkal való foglalkozás, a közösséget érintő kérdéseket meg kell vitatni, időközönként személyesen többször keressék meg az egyesülés tagjait a vezetők. Ami a tagok jelenlegi megitélését, magatartását illeti; az egyesüléssel, közösséggel kapcsolatban. A tagok egyrészt azok, akik valamit kaphattak a közösségtől, azok már meszsziről kiálltják csak igy tovább, ez egy jó dolog, de akik nem kaphattak forcirozzák. A másik része a dolognak, a fejlesztési alap 25 %-át be kell fizetni, befelé mondják, mindaddig, mig nem éreznek rá a dologra. Konkrétan egy, de több képviselet is szóba hozta, nem lehet-e kilépni. Két következtetést szeretnék levonni; 1./ Nem érzik differenciáltan magukénak a tagok az Agráripari Egyesülést. 2./ Nern volna helyes teret adni a kifelékacsintásnak. Meg kell ebbe erősiteni őket, ha kisérleti jelleg is, az utón végig kell haladni. Választ kell adni a problémákra, de nem szabad teret engedni, hogy valakinek ilyen gondolata legyen. Általános szabály, amely vonatkozik és hat egyes üzemekre, ezenkivül hat egy külön szabályozás éppen az Agráripari Egyesülés tagságával kapcsolatban. Részletezni nem akarom, mindenkit terhel. Forgó beruházást, bitzonsági alapokat 50 %-al növelni kell, mezőgazdaásági üzemeket érinti. Ugy merült fel, hogy a 25 /ó-ot be kell fizetni, de megmarad a fejlesztési alap. Ez átmenetileg olyan helyzetet teremt, azt eredményezi legalábbis, hogy most az Agráripari Egyesülés hátrányos helyzetben van, átmenetileg. További probléma a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes főosztálya lassan és nehezen segiti az egyesülés munkáját. Az egyesülés vezetői ezt országos tanácskozáson szóvá is tették. A problémákat illetően még felvetődik, mivel az egyesülés kisérleti jellegű, néhányan ugy fogalmaznak, hogy nem kell komolyan venni.