MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-11-21 VB_586 - 1979_VB 586/6

-5jár, vagy éppen néhány vezető leváltásával jár - nem szeretném, ha félreértés lenne, de ténylegesen éveken keresztül nem felel meg valaki annak a követelménynek, hogy azt a gazdálkodó egységet az adottsága mellett kedvezőbb irányba fejlessze, akkor meg kell tenni az ilyen lépéseket is. öó dolog, hogy ezen a nehéz területen vannak számottevő eredmények ós szerintem a füzesgyarmati és szeghalmi tapasztalatokat sokkal nagyobb intenzitással kellene gazdasági és társadalmi vonalon egyaránt termeszteni és a követendő példát jobban megvalósítani a gyakorlatban, ennek nem feltétlenül egy horizontális társulás amódja, eszköze és lehetősége. Szorosabb és jobb együttműködést és a kedvező tapasztalatok gyorsabb hasznosítását azért vetettem fel, mert itt - az agráripari egyesülés területén is - tudom a megyénk más részén is sok olyan tapasztalat van, hogy ljól működő gazdálkodó egység van, konkrétan segiti egy gyengébb feltételek mellett gazdálkodó egységet, célirányos együttműködés van, ós értékelhető, eredmény hozó az ilyen jellegű együttmüködés, más a barátság, és más az ilyen irányú együttműködés. Munkára ható konkrét eredményekben kell hogy ezek kifejeződjenek. A társulástól nem várhatjuk a megváltást, az aggaszt, hogy egyre többször lehet hallani társuljunk, működjük együtt és annak nincs konkrét, célirányos, közép- vagy hosszabb távra kimunkált konkrét, a gazdaság hatékonyságát növelő elképzelés. Tévhit az, hogy azért hozzunk létre társulást, mert akkor lehet központi pénzforráshoz jutni, és akkor majd meglátjuk, hogy mi lesz. A társulás és az egyesülés bármely formája az nem a pénzszerzésnek eszköze, az a hatékony gazdálkodás javitásának egyik módja, egyik eszköze, s ha az célirányos és ha abban fantázia van, s a megye vagy az ágazat gazdaságosságát növelni, s hozzáteszi ki ki a maga eredményét akkor várhatunk - jogosan - kérhetünk, igényelhetünk és lehet hogy kaphatunk támogatást. De anélkül, önmagában a központi - ilyen népgazdasági helyzetben - nagypénzt nem fogják egyik gazdálkodó egységnek sem tálcán odatenni. Ezt azért kivántam elmondani, mert egyre több helyen lehet nem egészen elvszerü, nem egészen kivonatos megfogalmazásokkal találkozni, biztos vagyok benne, hogy a szeghalmi elvtársak nem igy gondolták, amikor nem egészen érthetően ugy fogalmazták meg a 3. vagy 4. pontban. APÁTI NAGY GÁBOR; Nem kivánok ismételni, az előttem hozzászólókkal egyetértek. Az együttműködésnek az erősitése kétségkivül az elmúlt időszakban - a jelentésből is látható -, hogy vannak pozitiv eredmények a járás területén, melyeket tovább kell folytatni. A negatívumok szubjektiv és objektiv oldalát ki kell szűrni - mint erről szó is volt az előzőekben -, de az együttműködést lehet tovább erősiteni, ós én támogatom itt a feladati részben azt a mondatot, hogy a tsz-ek együttműködését tovább kell lszorgalmazni és javítani. Ehhez nem kell semmiféle uj szervezetnek, uj irodáknak a létrehozása. Az anyag emliti, hogy nincsenek kihasználva azok a termelőeszközök, lamel.yek az utóbbi időben elhelyezést nyertek a gazdaságokban. Ezzel egy idében - ugy gondolom -, hogy feladat van a termelési rendszerekben felgyülemlett szellemi erőnek, a felhasználása területén is, itt olyan szellemi kapacitás halmozódott fel, olyan szakmai tudás halmozódott fel, amelyhez minden további nélkül a következő időszakban is hozzá lehet jutni, és különösen szeretném megismételni a füzesgyarmati példát, ahová mi is eljárunk tapasztalatokért. Még egy dologra szeretném felhivni a figyelmet; megnéztem az anyag kimutatásánál, hogy az egy főre eső kereset az 40.634.- forint,