MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1978

1978-01-18 VB_538 - 1978_VB 538/10

-9Ezt nem lehet megakadályozni, maguk a nemzetiségiek csinálják. Ennek ellenére szükségünk van arra, hogy a nemzetiségiek ügyeivel foglalkozzunk, elsősorban belpolitikailag. A nemzetiségiek ügyeit egy kicsit külpolitikai okokból is kell vizsgálni, mely összefügg a belső viszonyokkal. Tehát nemzetiségi politikánknak erőteljes külpolitikai vonatkozásai is vannak. Nem kirakat alapon, de egy elvi, erkölcsi alap arra, hegy minden esetben a mi politikánkra való hivatkozással felvethetjük a más országokban élő magyarok ügyét. Nekünk érdekünk, hogy a nemzetiségi kultúra éljen, viruljon, látványos legyen. Óvatos, finom, értelmes, józan politikai vonalvezetést kivan. Ebben a megyében igy is volt, és igy is kell csinálni. Régi, vitatott téma; a feliratok ügye. Nincs konkrét információm, hogy a megyében hogyan történik. A Politikai Bizottság egyetért azzal, hogy ahol a lakosság 30 #-ka nemzetiségi, ott a helységneveket is két felirattal kell ellátni. Az utóbbi időben a szlovákok lapja a Tótkomlóst leforditja, ugy irja, hogy "Szlovácké Komlós".Nem erre gondolunk. Győrnek, Sopronnak a neve németül más, mint magyarul. Ez is ellentmondásos dolog. Csak helyeselni lehet, hogy jól halad a megyében /pld: Méhkeréken szobor/, hogy hazai vagy külföldi személyiségek részére emléktáblát helyeznek el. Ez is ebbe tartozik. Létszám ügyét tekintve: körülbelül 100 000, országosan 450 000 fő az, akinek kulturális, oktatási igényeik vannak a nemzetiségiek közül. Ezekre az igényekre is tekintettel kell lenni. Lehet, azt mondja, hogy magyar, de még szokásaiban, kulturális igényeiben román, szlovák, stb. jellegű. Egyetértek a helyi népművészeti hagyományok ápolásával, ezt segitsük elő. Nyelvhasználatot illetően; ez az asszimiláció előre haladása sok kárt okozott. A szlovákok legjobban előrehaladottak. Ebben nemcsak nemzetiségi ügyet, de önző magyar érdekeket is kell látni. Kis nép vagyunk, a világgal való kapcsolatunk annál nagyobb, minél több nyelvet tudunk, s annak könnyebb, aki már a bölcsőben is azt hallotta. Kevés az irodalmi nyelvtudású ember. Ez probléma, szeretnénk, ha a felső oktatásu beiskolázásoknál szt figyelembe vennék, hogy kinek milyen a nemzetiségi származása, és a megfelelő arányokat kialakitanák. A népszámlálást felhasználjuk ennek pontosabbá tételére. Emelkedésre nem számolunk, mert a szakértők szerint nagy változás nem várható. Gondoskodni kell arról, hogy a nemzetiségi községekben a nemzetiségi állampolgárok is vegyenek részt a munkában a kérdező biztosok között. /Előfordult, hogy a kérdést ugy tették fel, hogy "Ugye maga magyarnak vallja magát/"! Nem érdekünk, hogy radikálisan csökkenjen a nemzetiségiek száma. Ugyanakkor azt sem akarjuk, hogy valakit rábeszéljenek, hogy magyar vagy nemzetiségi legyen. Integrálás, asszimilálódás; az utóbbiról már volt szó. Az integrálás kifejezés nem a legjobb, de arra használjuk, hogy megőrizve nemzetiségüket, mennyire vesznek részt a szocializmus épitésében. Ez nem felesleges, mert nem szivesen vesznek részt, nem vállalnak választott funkciókat /ez különösen az 50-es években volt tapasztalható/. A "Repülj páva" esethez nem akarok hozzászólni, csak annyit: ha a Békés megyei csoportok vonatkozásában a nemzetiségi politikát nem is vették figyelembe, az egész műsornál igen. A német bekerülés nem volt szerencsés dolog. Erre sincsen szükség. A Politikai Bizottság határozata szól arról, hogy a román lapot két hétről heti lappé lehet átalakitani. Meg fogjuk inditani a román nyelvű adást, A szlovák adást sem lehet csökkenteni, hanem felfelé fog menni. Külföldet is informálni kell magyar belső dolgainkról, de a rcraán adással kapcsolatban meg kellene fontolni, (o ;