MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1977

1977-06-22 VB_523 - 1977_VB 523/28

8 A megye szerepe az orazág szénhidrogén termelésében az 197o-ea évek végére - hasonlóan az évtized eddigi trendjéhez - némileg csökken, de a jelenleg kutatás alatt álló mezők termelésbe állitása után emelkedni fog. Az V. ötéves terv időszakában a megye területén létesülő jelentősebb szénhidrogén-bányászati beruházások értéke 379 millió Pt lesz. Bár a szénhidrogén-bányászat produktumai országos szervezési rendszerbe kerülnek és a kitermelés körzetében - bizonyos szintig - csak közvetetten, járulékos beruházások, foglalkoztatottság, iniraotrukturália fejlesztés révén jelentenek fejlesztő tényezőt, törekedni kell a helyi hasznositás lehetőségének feltárására. Ez elsősorban az alacsony kalóriaértékű gázokat /Köröstar coa/ érintheti. ÉPITŐAMAGIPARI ÁSYÁHYI NYERSANYAGOK; Az agyag Békés megye legjelentősebb épitőanyagipari ásványi kincse. Jelenleg lo helyen folyik agyagbánya müvelés, és az itt feltárt ásványvagyon mennyisége 5«478.7oo IÍ. Ennél lényegesen több a megyében megkutatott reménybeli készlet, mely 25«8o6.3oo rfre tehető. A reménybeli készletből 5»3o3«5oo rf kitermelése a nagymérvű szennyezettség miatt nem látszik célszerűnek. A jelenleg művelés alatt álló bányák döntő többségénél a továbbterjeszkedés lehetőoége korlátozott. Ezért a bányákat üzemeltető Tégla- éa Cserópipari Yállalat 1979-85* között 8 gyár leállitásét tervezi. Ezekben a bányákban az évenként kitermelt agyagmennyiség 4oo ezer rf. így 15 éves távlatot figyelembevevő a meglévő agyagvagyonból 3.5oo.ooo rf nem körül kitormoléoro. Különösen indokolt Békéscsaba l-es Téglagyár művelésének beszüntetése, mivel a megye termőképesség szempontjából legértékesebb területén folytat bányaművelést. /4o ar.kor/ha./ £

zoknok a bányáknak felhagyása után Békéscsaba Ill-ao gyár rekonstrukciójával lehet a mezőgazdaságilag értéktelenebb szikes legelőn rendelkezésre álló agyagmennyieéget hasznositani. V x/ S86 , -A 3J