MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1975

1975-01-16 VB_464 - 1975_VB 464/5

-4­JAKAB SÁNDOR ELVTÁRS a Végrehajtó Bizottság beszámoló-tervezeté­vel maga részéről egyetértett. Figyelembe véve annak rendelteté­sét, igy három - szerinte lényeges észrevételt kivánt tenni. 1./ Helyesnek tartotta, hogy a szerkesztők olyan megközelítésből csinálták az anyagot, hogy a X. kongresszus óta eltelt esztendők tevékenységéről adtak számot. Mivel ez ciklus, a kongresszusnak is erről kell számot adni, De elhalványul olyan nagy jelentőségű határozat, mint az 1972. novemberi. Nem azért tartja szükségesnek megemliteni, hogy valahol szerepeljen, hanem azért ? mert ez a X, kongresszus határozaténak végrehajtását hivatott biztositani. En­nek szellemében, és az ott elfogadott elveket meg kell nézni és annak tükröződnie kell az egész anyagon keresztül. Ebből a szem­pontból legjobban a gazdasági fejezetet lehetne erősiteni. Ez vo­natkozik ez 1974. márciusi, a munkásosztályról szóló határozatra is, melynek szellemét szintén megfelelő helyen kellene adaptálni• Úgyszintén a kádermunkáról szóló anyagot is. Véleménye szerint ezek a témák olyanok, amelyek jelentős részét inkább talán a szóbeli kiegészítőben kellene felvetni. A jelentés ténymegállapitó, jelentő, viszont politizálni jobban lehet szóban. Nem megállni, hogy 1972. novemberi határozata ezt mondta ki ? hanem azóta mit végeztünk a szabályozók, központi akarat, központi gazda­ságpolitika, társadalom-politikai problémák, stb. vizsgálata során# 2./ A párt fejezet a demokratikus centralizmus oldaláról vizsgálja a pártirányitó tevékenységet. Lehet erről is megközelíteni, de azt hiszi ebben a vonatkozásban megintcsak a szóbeliben érdemes volna szólni, ahogy az irányelvek is 8 párt vezető szerepét boncolgatják. Emlitést tesz róla a jelentés is, de hogyan teszünk eleget,, akár szintenként is hogyan sikerült teljesíteni ezzel szembeni elvára­sokatj min kellene változtatni. Itt emiitette meg, ami nemcsak Békés megyei dolog: a tudati tevé­kenységet és társadalmunk ideológiai helyzetét; a jövő sokkal na­gyobb súllyal veti fel a tudati állapotot, az eszmei, politikai egységet, mint ez felvetődött /a nagyobb elvárások az egész párt­tagságra, a pártra vonatkoznak. Tehát visszatérve az 1972-es ha­tározathoz jobban fel kellene vázolni a párt helyét, szerepét a társadalomban, kiemelve politikai elsődlegességét. Áz úgynevezett politikai éberség dolgát is felvetni. Rendkivül sokat lehet és kell is fogla lkozni ezzel. 3./ Kérte döntse el a Végrehajtó Bizottság, hogy egyetért-e javas­latéval, hogy valahol - vagy fejezetként vagy az egész anyag végén - 1-2 oldalon, pontokba szedve vagy bekezdésekként rögzíteni kelle­ne a feladatokat. Ezzel a leendő Pártbizottság, Végrehajtó Bizott­ság dolgát könnyitenék nieg. Mindebből levonnák a következtetéseket minden területen, s a fő irányokat megjelölnék. Egyéb megjegyzésekként emiitette: a 7. oldallal kapcsolatosan, /miután több VB beszámolót ismert/ hogy az a jellemző, hogy a mun­kás-paraszt szövetséget leszűkítik a két szövetség közvetlen kap­csolatára, vagyis ismerjék meg egymást. De fel kellene vetni olyan vonatkozásokat, amely a munkas-parsszt szövetséget erősiti, vagy gyengíti. Az tény, hogy Magyarországon szocializmus van és a mun­kások, parasztok túlnyomó többsége egyetért a szocialista hatalom­mal. A munkásosztály bevonja a hatalomba a parasztságot^ Ezzel kap­csolatban ki lehetne mutatni kategorikusan a különböző vezető szer­vekre ezeket az arányokat. Továbbá megemlítette a továbbtanulást il­letően, hogy a paraszti gyermekek aránya jobban csökken, mint a munkás gyermekek aránya. Ez nemcsak azért van, mert csökken a mező­gazdaságban dolgozók aránya, hanem még van tanyavilág, vagy a fel­BÉKÉS MEGYE ij LEVÉLTÁR j r

Next

/
Thumbnails
Contents