MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1974

1974-11-27 VB_461 - 1974_VB 461/5

A napraforgó étkezési olaj tekintetében jelent problémát. Fock elvtárs - ittjártakkor - emiitette, hogy ebben is lesz intézkedés. A fogyasztást inkább a tejtermékekre kell irányí­tani, hogy nemzetközi piacainkat -'ahol értékesítettük a nap­raforgó étolajat - el ne veszitsük. Természetesen az ezzel kap­csolatos intézkedéseket még nem ismerjük, de köztudott az a fe­szültség, ami az őszi munkában előállt, /Erre jelenleg nem tért ki részletesen/. Felmerül a kérdés, hogy-a feszültségeknek és az egyensúlyi prob­lémáknak melyek az okai. Mindenekelőtt első helyen főleg külső okok szerepelnek, vagyis konkrétan a tőkés piac inflációs hatá­sa. Ebből fakad az is, hogy a cserehatárok jelentősen romlottak a szocialista és a kapitalista piaci relációban. Például az a­nyagbehozatálunk ebben a cserearányban 50 %-os, ugyanakkor a ki­vitelünk ennél jóval kisebb arány. További egyensúlyi ok: az energiahordozók nyersanyag ára jelentősen nőtt, és ebből faka­dóan jelentős az árveszteség. Összehasonlitásként néhány év adatai: 1972-ig az emiitett csere­arány kedvező volt ugy, hogy ennek következtében a népgazdaság nyeresége ebből a kedvező cserearányból egy milliárd forint volt. 1975-tól évente 2 milliárd veszteség és 1974-ben 17 mil­liárd forint veszteség várható. További feszültségi egyensúly probléma okai: a nemzeti jöve­delmet illetően 1974-re az volt előirányozva, hogy a belső fel­használás kisebb legyen. A valós helyzet a következő: A folyóáron lévő számitasok alapján a belső fogyasztás és elosz­tás 17 %-kal nőtt, az ebből keletkező és előálló veszteség év­végéig 17-18 milliárd forint. Egy további feszültség egyensúlyi probléma: mivel a nyugat-eu­rópai piacokon kialakult jelentős árnövekedés, differenciáló­dás nem szabadon hullámzott be az ország területére, hanem azt "felfogtuk" a határnál, mely közgazdaságilag azt jelenti, hogy a költségvetésnek kellett kibirni ezeket az árkülönbözeti vesz­teségeket, s ebből fakadóan alapvetően költségvetési hiány 25-26 milliárd forint vérható év végéig. Ezek után másik jogos kérdés. Elkerülhettük volna ezt a helyze­tet. Válaszul a tőkés piaci inflációs hatás olyan nagy mértékű volt, hogy kezdetben bennünket felkészületlenül ért. Mérsékeléssel lehetett volna ezt a hatást fokozni, jobb munká­val, olyan^termékkel, amellyel rendelkezhettünk, ne lett volna 16 millió értékkészlet. Mindezek összevetése alapján a Politikai Bizottság nem az eddi­gi gazdasági politikánk, nem ezzel vannak problémák. Külső je­lentős hatások. A fő probléma a gazdasági piacok nem a tervek­nek megfelelően valósulnak meg. Felmerül a következő, átmeneti vagy tartós jelenségről van szó. Nem egyszerűen átmeneti jelen­ség, sajnos tartós jelenségről van szó. Egy dolog várható, ug­rásszerű, amely 1973. októberében a Közel-keleti válsággal in­dult el. Nem marad meg ilyen hatás. Nemzetközi árszinvonal ép­pen ezért tartós jelenség. Ebből fakad, hogy a megoldás nehéz és időt igénylő. Ezek után merül fel a kérdés milyen megoldási lehetőségek kí­nálkoznak. A feszültség és egyensúly helyreállítása érdekében, eladósodás vállalkozása, Politikai Bizottság válasza ennek e­redménye egyrészt hiánytalan, másrészt kockázatos, mégis érde­mes eladósodni.

Next

/
Thumbnails
Contents