MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1974

1974-10-30 VB_459 - 1974_VB 459/66

ratizmus kibontakoztatása. Tovább kell növelni a nevelőtestületek beleszólási jogát az iskolai munka egészébe. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának érdekében gondoskodni kell a demokratizmus egységes értelmezéséről és az egységes gyakorlat kialakításáról. (Különös tekintettel az iskolavezetés és a nevelőtestület, tanulóifjúság, szülők kapcsolatára, valamint az iskola és a társadalmi szervezetek kapcsolatának erősítésére.) Az igazgatók támaszkodjanak jobban a pedagógus kollektívák véleményére, a szakmai munkaközösségek tapasztalataira és tanácsaira. Tovább kell fejleszteni az általános és középfokú oktatási intézményeink szakfelügyeletének szervezetét és különösen tartalmi munkáját. Csökkenteni kell a pedagógusmunkát nehezítő, nem feltétlenül szükséges adminisztrációt, nagyobb lehetőséget kell biztosítani a pedagógiai kezdeményezésekhez, a színvonalasabb nevelő-oktató munkát eredményező pedagógus egyéniség kibontakoztatásához. A szakfelügyelet a tárgyi ismeretszint mellett fokozott figyelmet fordítson a szaktárgyak biztosította nevelési célok megvalósulására, az osztály- és iskolaközösségek erkölcsi, politikai színvonalára, a jó tapasztalatok terjesztésére. Új szervezeti keretekkel megoldani a minden pedagógusra kiterjedő, differenciált továbbképzést, s gondoskodni kell ennek tárgyi feltételeiről. A pedagógus pártszervezetek (pártcsoportok) nyújtsanak nagyobb segítséget a helyes politikai légkör kialakításához, az iskolai demokratizmus kibontakoztatásához. Felnőttoivcatás: Növelni szükséges — az egész megyében, különösen a termelési szférákban — a tanulás társadalmi presztízsét. El kell érni, hogy az üzemek ^fczakmai műveltség mellett és azzal együtt az általános műWItséget is termelő erőt növelő értéknek tekintsék. A párt, állami, gazdasági és társadalmi szervek biztosítsák ehhez az anyagi, szervezeti feltételeket. Az ifjúmunkásoknak, akik emeltszintű oktatásban részesülnek, nagyobb lehetőséget kell biztosítani, hogy a szakközépiskolában tovább tanulva érettségi bizonyítványt szerezzenek. Társadalmi erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók alapfokú általános műveltségüket megszerezzék szakmai továbbképzésükhöz kapcsolódóan. II. A feladatok ütemezése A Központi Bizottság határozata hosszú távra jelöli meg a közoktatás továbbfejlesztésében jelentkező tennivalókat. A megvalósítás hatékonyságának érdekében célszerű ütemezni ennek alapján feladatainkat. Közoktatásunkat a megye társadalmi és gazdasági jellegének megfelelően kell tovább fejlesztenünk. A fejlődés irányát meghatározó alapfeladataink a következők : 1. Tovább kell fejleszteni az általános iskolák tartalmi munkájának színvonalát, ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a közöttük lévő színvonalkülönbséget. 2. Az országos és megyei munkaerő-és szakemberszükségletnek megfelelően kell alakítani középfokú (szakmunkásképző, szakközépiskola, gimnázium) oktatási intézményeinket. 3. Növelni kell az iskolai nevelőmunka hatékonyságát, az irányító és ellenőrző tevékenység színvonalát és demokratizmusát. 4. Fokozni kell a tárgyi feltételek biztosítását a meglévő anyagi eszközök hatékonyabb felhasználásával, a helyi oktatást-nevelést segítő költségvetési összeg növelésével, társadalmi erőforrások mozgósításával. A helyi tanácsi szervek — mint iskolafenntartók — fontosságának megfelelő anyagi ellátást biztosítsanak az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére. Ezzel párhuzamosan a személyi ellátottságot is javítani kell. Tennivalók az 1972—73-as tanévben 1. A Központi Bizottság 1972. június 14—15-i, illetve a megyei pártbizottság jelen határozata alapján a járási, városi és községi pártbizottságok, az iskolai pártalapszervezetek egymást követően határozzák meg a közoktatás fejlesztésének helyi feladatait, s készítsenek konkrét összehangolt intézkedési tervet 1972. december 15-ig. A megyei tanács művelődésügyi osztálya dolgozza ki az általános iskolák egységes szintre hozásának tervét. A napirend tárgyalására — az iskolai alapszervezetek kivételével — hívják meg a járási hivatalok vezetőit, illetve a tanácsok végrehajtó bizottságait. 2. Valamenn^|társadalmi és tömegszervezet testületi ülésen tárgyalja rn^ a közoktatással kapcsolatos konkrét tennivalóit. Különös figyelmet fordítsanak az állami oktatással kapcsolatos szemlélet kedvezőbb formálására, az iskolák anyagi segítésére. 3. Az azonr^pfeladatok között kiemelten kell kezelni az iskolai élet demokratizmusát, egységes értelmezését és gyakorlatát. Az óvodák és iskolák együttműködését, az iskolára előkészítéssel kapcsolatos óvodai feladatokat. Külön gondot kell fordítani a külterületen élő gyermekek és a cigánygyermekek iskolai előkészítésére. — Tovább kell folytatnunk a megyében a különböző pedagógia jellegű kísérleteket, mint például az iskolára előkészítő foglalkozások megszervezése, az egész napos iskola stb. Elő kell készíteni a tantárgycsoportos oktatás személyi és szervezeti feltételeit. — Meg kell vizsgálni a megye nemzetiségi jellegéből adódó közoktatás jellegét és időszerű feladatait. — A KB határozatának főbb elvei minden szinten egységes értelmezést nyerjenek, ennek érdekében elő kell segíteni, hogy az állami és társadalmi szervek helyes irányba jelöljék meg sajátos feladataikat. — A megyei tanács 1973-ban vizsgálja felül a közoktatás anyagi ellátottságának helyzetét, a helyi tanácsok ezirányú munkáját és a helyes arányok kialakítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Képezzen bér- és egyéb jellegű tartalékot, hogy a kis és nehezebb körülmények között tevékenykedő községeknek segítséget tudjon nyújtani. — 1973. január 1-vel be kell indítani az iskolát segítő társadalmi akciót. — A megyei ifjúságot vagy annak nagyobb csoportját érintő összes intézkedéseket a döntés meghozatala előtt kölcsönösen egyeztesse a megyei KISZ-bizottság és a megyei művelődésügyi osztály.