MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1974

1974-10-30 VB_459 - 1974_VB 459/64

hogy a megyei pártértekezlet határozatát megvalósítsuk, hogy ebben az ötéves tervben a körzetesítést megközelítően befejezzük, további diákotthonok telepítése szükséges. (34 tanyai iskola vár körzetesítésre 632 tanulóval, a bejáró tanulók száma: 1590 fő.) Középfokú iskolák: A középfokú oktatási intézményekben (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző) az általános iskolát végzettek 80,3 %-a tanul tovább. (Országosan 82-84 %.) Ebből 53,6 % szakmunkásképző intézetben folytatja tanulmányait. Az országos átlag megközelítéséhez fokozni kell a középfokú iskolák első osztályába kerülő tanulók számát. Megyénkben is — az általános iskolák mellett — a szakmunkásképző intézetek dolgoznak a legkedvezőtlenebb körülmények között. Nincs saját épülete a szarvasi, szeghalmi iskolának, kevés a kollégiumi férőhely. Lassú a javulás a személyi ellátottságban is. Az üzemek jelentős része nem tekinti sajátjának a szakmunkástanulók gyakorlati képzését, nevelését. A gimnáziumban érettségizettek 30—35%-a tanul tovább felsőoktatási intézményekben. (Az országos átlag is ennyi.) Az egyes gimnáziumok felvételi aránya között a megyében is nagy a szóródás, bár eredményeink biztatóak. Az 1970/71. tanévi felvételi vizsgák összegzett tapasztalatai alapján a gimnáziumban végzettek felvételében Békés megye országosan az első helyen áll, az ország 73 városa közül a szarvasi gimnázium a második, az orosházi negyedik helyen van. A felvételi arányszámok tükrében keresni kell azokat a formákat, amelyek segítségével hatékonyabban tudjuk elősegíteni a fizikai dolgozó szülők tehetséges győriekéinek továbbtanulását, a „tehetséggondozást". A nevelési, oktÁási feladatok megvalósításának jelenlegi helyzete: Az oktató-nevelő munka terén szerzett tapasztalatok egybeesnek a Központi Bizottság tapasztalataival. „Minden eddigi erőfeszítés ellenére sem növekedett megfelelő mértékben az intézményes iskolai nevelés hatékonysága." Az iskolai nevelőmunkának egyik leggyengébb láncszeme a világnézeti-erkölcsi és a politikai nevelés. Nem alakult ki ifjúságunkban a növekvő igényeknek megfelelő szemlélet, s gondolkodásmód a természet, a társadalom, az emberi tevékenység leglényegesebb összefüggéseiről, a világban és hazánkban végbemenő nagy társadalmi folyamamátokról. Nem eléggé hatékony a szocialista erkölcsi nevelés iskoláinkban. A mai iskolai gyakorlat nem ad elég teret a politikai aktivitás, a tanú lói önállóság és öntevékenység kibontakoztatására. Sok a kívánnivaló a közösségi nevelés területén is. Különösen középiskolásfiataljainknak érzelmi motiváltsága szegényes, színtelen, olykor teljesen hiányzik a nevelési kategóriák esetében. Okai a nevelő munka hatékonyságának gyengeségeiből, a hatalmas ismeretanyag nevelési konzekvenciáinak kihasználatlanságából erednek. Az ifjúsági szervezet nevelőmunkáját gátolja, hogy a szervezeti élet hatásrendszere, céltudatossága, politikai tartalma, folyamatossága nem érvényesül kellően. Intézményeink sem biztosítják ehhez megfelelően a feltételeket és az együttműködést. A nevelőtestületek és az ifjúsági szervezetek pedagógiai koordinációja sem minden esetben egységes. Nevelési céljaink elérésében nagy jelentősége van az ifjúsági szervezetnek. Az iskolai munkát sokoldalúan egészítik ki a KISZ- és úttörőszervezetek. A különböző akciók, munkatáborok, rendezvények hasznosan segítik az iskolák tartalmi munkáját, az ifjúság nevelését, szabad idejük értelmes eltöltését. Továbbra sem kielégítő a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek segítése, az egyenlő feltételek biztosítása, az alapozás, a felkészülés időszakában. Ez szükségessé teszi a szélesebb értelemben vett társadalmi összefogást, elsősorban a körzetesítés befejezése, a tanyai kollégiumi hálózat fejlesztése, az iskolák felszerelési hiányainak pótlása érdekében. Az általános és középiskolákban szerzett tapasztalatok, az érettségi vizsgák azt mutatják, hogy a túlterhelés következtében a tanulók többségénél az ismeretek nem szilárdulnak meg és nem alakul ki az önálló tanulási készség. A felnőtt lakosság általános és szakműveltségét növelő továbbképzés és az önművelés nem tervszerű. Nincs meg a tanulás társadalmi presztízse. A dolgozók ma anyagilag sem érdekeltek közvetlenül általános műveltségük fejlesztésében, az üzemek pedig keveset törődnek munkásaik tudásszintjével. Megyénkben a 15 és 50 év közötti korosztályból nem végezte el az általános iskolát 37%. Az utóbbi években jelentősen csökkent a dolgozók iskolájába való beiratkozottak száma. (Különösen az általános iskolákban. Az 1962/63. tanévben 4560 fő, az 1971/72. tanévben 381 fő.) Az állami oktatás fejlesztésének Béjpís megyei feladatai: i. differenciált feladatok A közoktatásban mintegy négyezer nevelő vesz részt. Döntő többségük munkáját hivatásszeretettel, becsületesen ellátja. Ennek ellenére a pedagógusok munkájának fontosságával még nincs megfelelő összhangban társadalmi, anyagi és erkölcsi megbecsülésük. A munkájukkal szemben támasztott követelmények évről évre növekednek, ugyanakkor nem alakultak megfelelően munkahelyi és szociális körülményeik. (Ez az oka annak, hogy az ilyen helyekre — elsősorban a kisiskolák esetében — nem pályáznak, illetve elpályáznak a nevelők.) A képesítés nélküli nevelők száma évről évre emelkedik. (1970-ben 116 volt, jelenleg 157.) Különösen sajnálatos, hogy a 633 óvónőből 51 képesítés nélküli. Óvoda: Társadalmi, pedagógiai és szociális okok miatt javítani kell az óvodák tárgyi és személyi felteteleit. Tovább kell javítani a meglévő óvodák működési színvonalát és személyi ellátottságát. Intézményeink zsúfoltak, nem egyesetben korszerűtlenek. Bővíteni kell az óvodai férőhelyek számát. Férőhelykihasználtságuk 113,5 %-os. Az 1972/73. tanév óvodai felvételei során 1638 gyermeket elutasítottak. A férőhelyek növlésével kapcsolatos társadalmi akciók pozitívak. 1972-ben az óvodai férőhelyek száma 465-tel emel-