MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1974

1974-04-30 VB_448 - 1974_VB 448/11

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZIGORÚAN BIZALMAS! BZKJÍS MEGiEl BIZOTTSÁGA Ikt.sz.: T/ /•' /1974./KE. Bi-KZSCSABA. Készült: 25 példányban. Előterjesztésre jóv:íh

r

"

yts; Csatári Béla elvt'\ .• . A FALU STRUKTÚRÁJÁNAK TÁRSADALMI öSgZETZTRLZNEK VÁLTOZÁSA, S AZ ^ZZEL KAPCSüLATüS FALAZATOK Békés megye területi és települési szerkezetének sajátosságával úgy illeszkedik be az ország termelési és társadalmi szerkezetébe, hogy több szempontból a változások ütemét tekintve vagy lassúbb, vagy gyorsabb ütemű változás jellemzi. Sajátossága mindenek előtt abban gyökeredzik, hogy mezőgazdasági jellegű nagy falvas település szerkezet jellemzi, a lakosság többsége falvakban és tanyai településeken él. Népességének változását alapvetően befolyásolta az elvándorlás, melynek üteme gyorsabb volt mint az országos átlag. 1943-1970. között 25 ezer fővel csökkent a megye népességszáma. Népességének változása eltérő irányú volt a városok és községek tekintetében. A korábbi négy város népességszáma a fenti időszakban 16 ezer fővel nőtt. Előzőek következményeként ma az összlakosság kb. 31 A-a városokban él. A megye népességének fogyása a községi lakosságszám csökkenésének következménye. 1960 óta csaknem 44 ezer fővel, a megye népessége ebben az időszakban 21.ooo fővel lett kevesebb. Mindössze hat községben - főként a városok közelében - nőtt a falusi települések lakéinak száma. A folyamat mindenek előtt a tanyai települések gyorsabb és a kisebb községek lassúbb elnéptelenedésében ismerhető fel. Megyenk főbb j el1emz6i: - A falun élő lakosság aránya 1949-ben 73, mig napjainkban megközelítően 64 %. Az ossz népesség kb. 15 A-a külterületen él. - A megyében 1949-ben az aktiv keresőknek közel 3/4-e a mezőgazdaságban dolgozott, ma nem éri el a felét.