MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1974

1974-04-30 VB_448 - 1974_VB 448/4

>3 KLAUKÓ MÁTYÁS elvtárs elmondta, hogy több forrásból merítettek ta­pasztalatokat a napirenddel kapcsolatosan, helyesnek találná, ha e­zeket a forrásokat "csokorba" szednék differenciált, tervszerű, szer­vezett feladatkialskitás szempontjából. A megye strukturális helyzetével kapcsolatosan elmondta, hogy szerin­te az elvándorlásnak okai világosak; lakáskörülmények, ipari foglal­koztatottság, népesedés, sajátos tennivalók, A részletekre nem tért ki, mert már több szó esett a kommunális feszültségekkel kapcsolato­san, E téren sokat kell még hadakozniuk, A tanyavilággal kapcsolatos változásokat /a lakosok községekbe, vá­rosokba való települését illetően/ reálisnak és tervszerűnek tartja, s szerinte ezt a folyamatot sem csökkenteni, sem lassitani nem vol­na helyes, A falu szellemi kapacitásával kapcsolatosan a jelentéssel egyetért. Szerinte a fejlődés számottevő, ugyanakkor tapasztalata szerint a lehetőségeket még nem minden gazdálkodó egység ismerte fel, de ez már nem az országos szervek feladata, hanem a maguk kritikája, A kul­turális feladatok végrehajtásával kapcsolatosan is még több tenniva­lót lát, figyelembe véve nagy településeket, ahol komoly rejtett tar­talékok vannak a szellemi kapacitást illetően /Battonya, Sarkad stb/. Az úgynevezett ingázók problémáját kétfelé vette: megyén belül és megyén kivü}.. Az ötödik ötéves tervben a megye foglalkoztatottságát illetően az iparfejlesztési politikának végrehajtását napirenden kell tartani, mert vannak jócskán, akiknek a megyén belül kell alkalmat te­remteni, A megyén belüli ingázást nem tartja trgédiának, szerinte en­nek perspektívában is léteznie kell. Nem is volna célszerű kisközsé­gekben iparfejlesztést létrehozni. Más a megjén kivüli ingázás, amin változtatni kell, CSATÁRI BÉLA elvtárs elmondta, hogy a szocialista forradalom, amely végbement, alapvető átalakulási hatással volt a falura is. Ebből következik, hogy a parasztság létszámát, de e tevékenységi körben foglalkoztatottak számát is, jelentősen tovább fogja csökkenteni. A munkások száma pedig ezzel szemben növekszik. Ugy fogalmazta meg, hogy az uj társadalmi rend, melynak nagyon jelentős szerepe volt a szocialista társadalom létrehozásában. Megállapította azt is, hogy létszámában egy erősen fogyó megyéről van szó. Véleménye szerint az természetes, hogy a megye lakosainak száma csökkenjen, de kérdés, hogy hol a határ? Véleménye szerint ez már politikai kérdéssé kezd válni. Egyetértett Klaukó elvtárssal abban, hogy nem egymást kell meggyőz­ni, abban is, hogy megyénk általános gazdasági helyzetének színvo­nala jó néhány kérdésben messze alatta van a kivánt színvonalnak, /Kihangsúlyozta, hogy az elérifi eredményeket és fejlődést nem lebe­csülve állapította ezt meg./ Elmondta, hogy például a mezőgazdaság technikai haladását mester­ségesen néba vissza kell tartani. Mégpedig azért, hogy az idősebb tagoknak a nyugdíjaztatása biztosítva legyen. Kihangsúlyozta, hogy figyelemmel kell lenni a felnövekvő ifjúság­ra, mégpedig olyan szempontból ? ^hogy azok ne menjenek el, hanem itt maradjanak a megyében, és itt legyenek hasznos tagjai a tár­sadalomnak. Egyetértett Klaukó elvtárssal a bejárás kérdésében is. Felhívta a figyelmet a közlekedés erőteljes javítására. Véleménye szerint a be­járással számolni kell a jövőben is, mivel egy-egy embernél fennáll a faluhoz, szülőhelyhez való ragaszkodás is. Megállapította, hogy néhány baráti országban, mint pl. Bulgária, Szovjetunió, gyorsabb ütemű a mezőgazdaság hatása anyagiakban is, mint nálunk.

Next

/
Thumbnails
Contents