MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1974

1974-04-17 VB_447 - 1974_VB 447/13

-12Még egy konkrét dologról szólt: volt korábbi állásfoglalása a Végrehajtó Bizottságnak, hogy az iparfejlesztést két módon tudja elképzelni. 1,/ A meglévő iparágak az adott földrajzi helyeken történő fejlesztése. 2./ Bizonyos térségben uj iparágak. Ezzel kapcsolatosan ajánlotta, hogy jó volna konkrét állást foglalni

f mely az objektiv tényekre kell hogy irányuljon. Pld: hol vannak iparfejlesztésre, ipartelepítésre megfelelő lehetőségek; munkaerőbiztositás oldaláról, stb. nézve a helyzetet. Ennek kapcsán merült fel az egyik fejlesztési körzet: Békéscsaba - Gyula - Békés, illetve e vonzás körzetébe tartozó településeken lévő, illetve várható munkaerő felhasználása. Másik nagy terület Sárrét; elsősorban Szeghalom nagyközséget kell tervezni, ennek vonzatában, kapcsolódásában. Harmadik nagy terület, ez a megye nyugati, illetve délnyugati része, konkrétan: Orosháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Battonya térség, A továbbiakban az egyes ágazatokat illetően - egyáltalán nem a teljességre törekedve - adott tájékoztatást: 1./ A nehézipari Minisztérium területét illetően: egyrészt célszerű lenne hatékonyabban forszirozni a műtrágyagyár létrehozását. Nem csak Békés megye szempontjából kizárólag, hanem ahogy felvetődött az egész Tiszántúlt illetően. Másrészt érdemes volna tájékozódni és szintén forszirozni: állitólag Szarvas és környéke alatt szénhidrogén készletek feltárása ügyében, 2./ A Kohó- és Gépipari Minisztérium területét illetően megemlitett 1-2 dolgot, Indokoltnak, célszerűnek látszik a forgácsoló és szerszámgépgyár erőteljes fejlesztése. Olyan termékek termelésével foglalkozik, amelyek szükséglete széleskörű. Továbbá forszirozni kellene a Gyulai Telefongyár fejlesztését, amely mások hibája miatt nem valósult meg. Érdemes volna ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni. 3./ Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területét illetően nagyon lényeges dologról van szó, mert az épitőanyagipar és épitőipar helyzetétől, fejlettségi szintjétől sok minden függ. Néhánydolgot emiitett az épitőanyagipart illetően: nem lehet számítani arra, hogy a házgyár létre fog jönni, s igy nem marad más, mint az, hogy a már meglévő építőelemek gyártását fejlesszék. Közismert az alacsony színvonalú középblokk, s lényeges a kerámia fejlesztése. Az építőipari kapacitást illetően elmondta, hogy már a múlt évben a Pártbizottság előtt is beszámolt a VB erről. Jelentős fejlesztésre van szükség. A tárcát illetően állást kellene foglalni abban, ami már többször felmerült: az üveg, gyapotipar fejlesztése. Ennek földrajzi és más adottságait tekintve célszerű lenne Békéscsabán megvalósítani, 4./ Az Országos Tervhivatal és ÉVM területét illetően lényeges dolog a lakásépitést illetően a mennyiségi szerkezet az állami célcsoportos javára való erőteljes növelése. Ugyanakkor iránj^t kellene venni arra is, hogy a családi lakóházak építésénél is elképzelhető lenne a téglablokk rendszerű építési anyagok felhasználása. 5./ Országos vizügyi hivatal területét érintően éget kérdés Békéscsaba, Gyula, Békés, ebben a térségben a vizellátás problémáinak generális megoldása. Kritikus helyzet állhat elő - nem is túl hoszszú időn belül -, ha nem kerül sor ennek megoldására, /Záradékként megjegyezte, hogy mosfi derült ki, hogy a Gyulai Húskombinát épitése és üzemelése során a napi 4000 köbméter vízszükséglet nincs biztositva,/ Pontosnak emlitette az ár- és belviz-rendszer tm továbbfejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket. 6./ A Könnyűipari Minisztériummal kapcsolatosan megjegyezte, hogy összetett problémák vannak egyrészt az úgynevezett uj ipartelepítést illetően Sárréten. Elmondta, hogy nem valószínű, hogy uj ipartelepítéssel kell a harisnyaszükségletet megoldani. Tény viszont, hogy a térségben a munkaerőfoglalkoztatás érdekében feJJ-é^öTBnül szükséges.