MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1973

1973-02-09 VB_416 - 1973_VB 416/16

-6hogy a bérfejlesztés lényegében bérpreferencia, tehát anrmk vállalati kihatása van, költségként jelentkezik. Előzetes számitásaink szerint mintegy 60 %-a terheli az állami költségvetést, 40 %-a pedig az R, és az F. alapot, ami összesen kb. 1-? %-os nyereség-részesedés csökkentést eredményez. Természetesen ez a nyereségcsökkenés csak akkor áll be, ha a bérfejlesztés kedvező" hatásával együtt megfelelő munka- és üzemszervezéssel nem ellensúlyozzák a vállalati gazdálkodást. Nincs konkrét gyakorlati tapasztalatunk, de szeretném szóvá tenni, hogy áremelés irányában nem lehet haladni és ezért egyszerűen költségnövelő tényezőként a bérfejlesztést figyelembe venni és az árakba beépiteni. Mi ugy Ítéljük meg, hogy erről a kérdésről a közeli napokban őszintén kell szólni és etekintetben egységes állásfoglalást kell kialakitani, vagyis a gazdaságvezetés részéről sem szabad teret engedni a központi intézkedéstől eltérő gyakorlatnak. Feladataink nemcsak a béremelésben részesülők vonatkozásában jelentkeznek, hanem igen komolyan kell foglalkozni a béremelésben nem részesülő ágazatok dolgozóival és a béremelésben részesülő ágazatokon belül a béremelésben nem részesülő dolgozókkal. Ez utóbbiak közül szeretném kiemelni azon fizikai dolgozókkal való foglalkozást, akik nem tartoznak a statisztikai munkás állományba és ezért nem részesülhetnek központi bérfejlesztésben. Ugy Ítéljük meg, hogy a vállalati bérfejlesztési keret terhére ezen személyek irányában való eltolódást el kell fogadni, vagy talán ebben az irányban való serkentés, bátoritás is indokolt. Az előző kategóriákban egyértelmű a politikai indoklás, mégis nagy gondot kell forditani a kereskedelem, a mezőgazdaság /állami/ dolgozói vonatkozásában, de véleményünk szerint még az ipari szövetkezeti tagok vonatkozásában is tekintettel arra, hogy megyénkben a szocialista iparon belül a szövetkezeti ipar nagyságrendje igen jelentős. Az e kategóriába tartozó dolgozók igen gyakran