MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1972

1972-10-13 VB_409 - 1972_VB 409/41

- 2 Mint részes munkás vidéken is dolgozott Derekegyházán és Mezőhegyesen, itt kapcsolatba került több munkásmozgalmi elvtárssal. Az 1926-os-1929-es 1930-as-1935-ös országgyűlési és helyi képviselő választások alkalmával aktivan részt vett az ellenzék /jelöltjei elleni agitációban, különösen Dr.Lányi jobboldali képviselő ellen. Az 1929-es képviselő választások idején amikor a szavazati joggal rendelkezőkből 200 főt bezártak aBarancsik féle italboltba, hogy a munkások jelöltjeire ne tudjanak szavazni, Laukó elvtárs is szervező és agitációs munkát végzett a munkások között,hogy követeljék a hatóságtól a bezártak szabadon bocsajtását, a szavazás biztositását. A megmozdulást a csendőrök szét verték. 1931-től 1938-ig a Munkásotthonban mint választmányi tag tevékenykedett. Tiltott könyveket-röplapokat-sajtót terjesztett. Rendszeresen hallgatta a moszkvai rádió magyarnyelvű adásait, azt munkatársai között terjesztette. Propaganda és agitációs munkát végzett a Szovjetunió népszerűsítésére. 1939-ben újra behivták katonának, katonai szolgálata ideje alatt bajtársai körében végzett felvilágosító munkát a háború ellen. 1943-ban Szentendrén kapcsolatba került egy lengyel katona orvossal, aki könnyüsegély szolgálatosnak minősitette és ezzel 3egitette, hogy 1944. tavaszán leszerelhessen. Hazatérése után 1944.júniusától októberéig mint részes munkás Mezőhegyesen dolgozott, propagálta és népszerűsítette a Szovjetunió győzelmét. Felszabadulás után 1945-ben tagja lett az MKP-nak, jelenleg is tagja az MSzMP-nek. A párt megbízásából a Földosztó Bizottságban dolgozott. 194^-tól 1948.december 31-ig a hadisegély kifizetési munkát látta el. 1949-ben a helyi Viharsarok Tsz alapitó tagja volt. 1952-től 1965-ig a helyi Tanácsnál hivatalsegéd teendőit látta el. Az 1956-os ellenforradalom idején kiállt a proletér hatalom mellett, az MSzMP-be elsők között kérte átigazolását,, 1/623. z