MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1970

1970-05-15 VB_352 - 1970_VB 352/10

-7­- Milyen a társadalmi rendszerünkhöz való viszonya az or­vosoknak * A jelentés 13. oldalon irja, hogy az orvosok közül disszi­dálnak a legkevesebben. Valószinü azért, mert azt tartják: "Jobb itthon megbecsült magyarnak lenni, mint külföldön megvetett magyarnak". ZALAI GYÖRGY: 1./ A 3* oldal második bekezdésének megállapítása - véleményem szerint ­nem reális « mert nem a múlt keserves tapasztalati, hanem inkább a jelent bizonyító tapasztalatok alapján támo­gatják a megye politikai, társadalmi\ társadalompolitikai fejlődését, melyben gyakorlati módon is részt vesznek. 2./ A 4. oldal d./ pontjában "... sajátos rétegarculatuk alakult ki..." lem fejti ki a jelentés, csak sejteti, hogy miről van szó! Véleményem szerint az értelmiség politikai, eszmei ar­cul at'a'^ITaTaTair^cizTtTv, jövedelem tekintetében is sok már a közeledés más társadalmi réteghez. A társadalmi aktivitás az, ahol inkább sajátos arculat fedezhető fel - főleg saját szakmájuk területén. 3./ A 6. oldalon emliti a jelentés, hogy a különböző értelmiségi csoportok egymáshoz való viszonya nem kielégítő. Ezeknek, mint társadalmi csoportoknak az egymáshoz való viszonya sze­rintem alapvetően jó. Itt inkább csoporton belüli emberi vi­szonyról van szó. /Orvos az orvossal, agrárszakember az ag­rárszakemberrel, műszaki a műszakival, stb. keresi a kontak­tust és tart fenn személyi kapcsolatot./ Szerintem ez ált alá­nosán természetesnek tekinthető. A problémát a helyi párt, ál­lami és gazdaságvezetés munkájának fogyatékosságaiban lehet találni, amelyet a jelentés 6. oldal 3* bekezdés végén emlit. 4./ 7. oldalon a különböző csportokra jellemző vonásoknál szeret­ném megemliteni: nem tartom indokoltnak a műszaki értelmiség­nél kiemelni mint sajátosságot jellemző vonást, mert az ag­rárértelmiségiekre ugyanez vonatkozik. 5./ A 8. oldalon a 4. bekezdésben szó van az agrárértelmiség korhelyzetéről. Ebből a tényből a levont következtetés nem teljesen helytálló, mivel az uj termelési eljárások iránt megvan az érdeklődés, s általában ennek forrása az a politi­kai, gazdasági, társadalmi légkör, amelyben az agrárértel­miség él, dolgozik, nem pedig elsősorban ez a bizonyos kor! - A következő bekezdésben szó van arról, hogy a gazdaság­irányítási rendszer a korábbinál nagyobb anyagiasságot idéz esetenként. Ez nem speciálisan agrárértelmiségre jel­lemző vonás. 6./ A 10. oldal 2. bekezdésében emliti a jelentés, hogy a peda­gógusokkal szemben támasztott követelmények állandóan növe­kednek. A tantárgyak szűknek bizonyulnak az igényekkel szem­ben?! Ismeretem szerint általánosan az a tapasztalat, hogy a tantárgyak követelményei nagyok, s nehezen birkóznak meg vele a tanulók. Erre vonatkozó megfogalmazás a jelentésben - szerintem - nem szerencsés és nem reáliái lo / ÉLTÁR J

Next

/
Thumbnails
Contents