MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1969

1969-09-19 VB_334 - 1969_VB 334/9

í -7vezetőket meg sem keressük segitás céljából. Ha nincs, aki az ügyet mozgassa, akkor nincs anyagi ráforditás. A kulturális és szociális alapból van pénz. Az rendjén van, hogy a tanácstól kérnek pénzt - de miből adjon a tanács? A társadalmi szervek, vállalatok -, ahol a pénz nagy része van -, ezeket az Ö3sze~ geket nem fogják kellőképpen meg. A jelentéssel egyetértek, mely jól megvilágitja a hibákat, és rávilágit az eredményekre is. Véleményem a határozati javaslattal kapcsolatban: a megyei VB. javasolja, hogy javitsák meg a munkájukat az elvtársak, és saját maguk hozzanak olyan terveket, amelyeket meg kell oldaniuk. Ami az MHSz munkájának javitásával kapcsolatos, nem a mi feladatunk meghatározni. PffPKOSZKI iSLVl'ÁHS; Kétségtelen tény, hogy egyik napról a másikra - akár a tanácsi, akár az MHSz szervek - ezeket a problémákat megoldani-nem tudják./ Az iskolai oktatás tárgyi feltételeinek javitására gondolok itt./ A gond azonban sürgető, hiszen ha csak az iskolai oktatás kötelező oktatási formákat veszik számba - a gyermekek létszáma megduplázódott. Társadalmi üggyé kellene tenni, társadalmi összefogással jelentőset lehetne előrehaladni. Nem annyira nagypénzekről van szó ezeknek a kis gyakorlótelepek elkészítésénél, inkább a demonstrációs és egyéb felszerelések, amelyeknél feltétlen kellene az MHSz segitsége, A társadalmi összefogással sokkal többet lehetne tenni. A tanács, az MHSz, a KISz tenniakarása sokat segitene. iázeket a helyiságeket később is - különböző sportmegmozdulások, versenyek lebonyolításához fel lehetne használni, iágészen bizonyos, hogy az MHSz önerőből vagy az iskolák önerőből ezt igy nem tudnák megoldani. De a társadalmi munka, a különböző források felhasználása ás a gazdasági szervek igénybevétele sokat segitene. Ugyanakkor kérni kellene az MHSz és a honvédelmi minisztérium illetékes elvtársatit, hogy az iskolai honvédelmi oktatás tárgyi feltételeihez, de az MHSz klubok országos szintről is nagyobb, hathatósabb segítséget adjanak. A KISz és az MHSz együttműködésével kapcsolatban véleményem szerint nemcsak most az utóbbi években, de korábban is mindig gondot okozott, ás az együttműködési tervidőszak fellángolás'volt, vagy tényleg volt olyan jelenság, hogy jobb vagy rosszabb volta nagymértékben motiválta a kát szervezet közötti együttműködést. Itt meg kell emliteni a "cégtáblaharcot": Ki mit ad, ki mit csinál. Csak formálisan működtünk együtt. Nemcsak a KISz-re vonatkozik ez, hanem más szervezetekre is. A közös akciók, a közös nevelés célkitűzéseit kellene tartalmaznia. Nem azt nézni, hogy kinek a "számlájára" irjuk az eredményeket, amely a fiatalok honvédelmi nevelésével kapcsolatos. Kétségtelen dolog, hogy nagymértékben befolyásolja ezt a jóbaráti kapcsolatok kérdése, de éh azt hiszem, hogy ez nem a megyei szervek működési problémája, hanem inkább a széleskörű járási, városi együttműködési, ás a KISz alapszervezetek ás klubok működési kérdése. Nem ezt a gyakorlatot kellene járni, mint amit eddig jártunk. Tényleg egy nagyon alapos felfelé menő politikai munka eredményesebbé tételét kellene elérni.