MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1969
1969-09-05 VB_333 - 1969_VB 333/5
3./ Az alap kérdés az, hogy a pártértekezleten korlátozott létszámú felszólalás van, s az az elképzelés, hogy a küldöttek minél nagyobb része kifejthesse álláspontját. iSppen ezért lehetőség lesz, hogy különböző bizottsági üléseken elmondják véleményüket, s ezeket összesitve a küldöttértekezleten a bizottság képviselői elmondják* Lényege , hogy a formális felszólalásokat kiküszöböljük ás érdemi munka, vita folyjon. 4,/ Helyesnek tartom Kovács elvtárs véleményét, hogy az alapszer— vezetékben növelni kell az alapszervezetek életével, tevékenységével foglalkozó politikai természetű kérdések számát, mert gyakran olyan témájú kérdésekkel foglalkoznak, amelyek nem feltótlenül szükségesek, hogy vezetőségi vagy taggyűléseken szerepeljenek. 5./ Számomra sem világos a 8. oldal első és második mondata* €./ Magam értelmezése szerint itt az a lényeg, hogy a titkárt azonos rangra emeljék a vezetőséggel. A titkárt igy is külön választják meg, csak a két ütem helyett egy ütemben folyik a választás. A két aktus összevonásáról van itt szó. Dr. SZABÓ IMRE elvtárs válaszadása: Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Kiegészítésként a következőket mondanám elt Érthető, hogy a Pártápitési Munkaközösség előtt több olyan javaslat nem szerepelt, amely ebben az előterjesztésben benne van, mivel a bizottság kezdeti fokon tárgyalta ezt az anyagot, a több mint egy esztendő óta különböző szintű kollektívák, testületek mondtak véleményt, tettek javaslatot, melyek egy része bedolgozásra is került. Olyan döntés született, hogy ezen előterjesztés kerüljön minden megyei Végrehajtó Bizottsági ülés elé megvitatásra, s ezen tapasztalatok összegzése alapján kerüljön a Központi Bizottság elé. Az előterjesztés áttanulmányozása alapján lehet látni, hogy a lefektetett elvek egyben meghatározzák a X. kongresszusra való felkészülés alapvető kérdéseit. ISgyes kérdésekre válaszolvat 2./ Ennél a pontnál arról van szó, hogy el kellene dönteni, mi legyen a csúcsvezetőséggel? A gazdaságirányítási rendszer bevezetése után felvetődött, hogy egy sor olyan üzemben, intézményben, ahol önálló vállalatról van szó, pártbizottsági jogkört kellene adni, azonban a határt meg kellene húzni. Olyan vezető testületet kellene létrehozni, hogy egységes jogkört adjunk országosan, mely megoldaná azt a problémát is, hogy a csúcsvezetőségekhez adjuk a káder-hatáskört, vagy nem. 5./ A 8. oldal összefüggésével kapcsolatosan két kérdés van, melyet a többivel összefüggésben kell nézni. Az anyag készítői arra gondoltak, hogy változtatást kell eszközölni a jelenlegi gyakorlaton. Valami ügyrendet kellene kimunkálni azzal kapcsolatosan, ho^y a lelépő vezetőségnek mi-