MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1969

1969-01-10 VB_314 - 1969_VB 314/6

Pr. KOVÁCS GÁBOR: A .jelentéssel egyetértek , az a része rendkivül értékes, amikor em­liti, hogy a régi mozgalmi múlttal rendelkező elvtársak tevékenyen részt vesznek életünkben, érdeklődnek a közélet iránt. Komoly megbecsülésük sok türelmet igényel, végig kell hallgatni ő­ket, bár lehet, hogy nem minden kérésük reális, de ha becsülettel, ember módjára beszélgetünk velük, akkor nem távoznak sértett mód­jára. Szeretnék vitába szállni Nyári elvtárssal, mert a csendőrség nem . párttagokat tartott nyilván,hanem tevékenységet kifejtő embereket, Előfordulhattak ugyan egyedi esetek, de döntő többségükben a párt­tagok voltak a pártmunka akkori irányitói, mozgatói. iágyetértek a 7. oldal 1./ pontjával, hogy érdemes volna differen­ciáltan megnézni, hogy aki nem rendelkezik megfelelő igazolásokkal, - igy munkásmozgalmi múltját nem lehet elismerni - de ismert, hogy a múltban üldözték, kinozták, kivételes módon kell segitséget nyúj­tani számára. Sokkal többet kellene foglalkozni a munkásmozgalmi múlttal rendel­kező elvtársak temetésével. Felvetették egy taggyűlésen, hogy meg­kapják ezen elvtársak a pártnyugdijat, és ha meghalnak a pap teme­ti el őket. Számtalan esetben ez törést okoz az iskolás gyermekek­ben is, akikkel el szoktak beszélgetni munkásmozgalmi tevékenysé­gükről. Az idős, munkásmozgalmi múlttal rendelkező elvtársak politikai to­vábbképzésükről is gondoskodni kell. Mai életünkben aktiv népneve­lőkké kell tennünk okét. Például nagyon keveset tudnak a mechaniz­musról t ha nem is aktiv részeseivé, de aktív magyarázóivá tehet­nénk őket, • PULLAI ÁRPÁD elvtárs: A jelentés összefogható képet vázol arról, hogy a megyében a régi párttagsággal kapcsolatosan - politikai, morális, szociális oldal­ról - milyen helyzet van. Őszintén szólva, egész jó állapotnak tar­tom azt, ami ebből a jelentésből kitűnik. Még mindig abba a hibába esünk - ami egyrészt természetes -, hogy amikor a régi párttagokról beszélünk, általános fogalmazást használunk, pedig a megyében élő 262 régi párttagnál is két kategória vani 1,/ a dolgozó, eleven, munkaképes kategória, akikkel különösebb gond sem szociális, sem politikai értelemben nincs, 2,/ s van egy kisebb kategória: a nyugdijasok, s a negativ je­lenségek tulajdonképpen elsősorban itt jelentkeznek. Ha azt vesszük alapul, hogy nem nagy nagyságrenddel állunk szemben, kb. 350 emberről van szó, akkor igazi problémát nem jelenthet még a személy szerinti foglalkozás sem a pártszer­vezeteknek. A diszkrimináció megszüntetése után megindult egy teljesen tisztes­séges elbirálási folyamat a régi párttagság elismerésének lerende­zésére, 1962. november 1-i határidővel. Hogy mennyire bonyolult és összetett, lehetetlen helyzettel néztünk szemben, bizonyitja az, bogy 1969-ben vagyunk és még olyan határozatot kellett hozni, hogy a függőben lévő ügyeket le kell még tárgyalni, .Elsősorban politikai szempontból kell közeledni a dologhoz, ugyanak­kor ezek politikai rangja egy fogalom, ami mögött magas értékek van­nak, ezt a fogalmat devalválni nem lehet. Ha politikai szempontból vizsgáljuk a tendenciát; a nyomás, ami a pártra nehezedik az min­denekelőtt nem politikai, hanem szociális nyomás. Bármennyire is humánus okok vannak mögötte.... r~ ~Z—I^^il ^ 3ÉKÉS MEGYEI í LEVÉLTÁR j

Next

/
Thumbnails
Contents