MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1967
1967-01-13 VB_260 - 1967_VB 260/6
DOMOKOS JÁNOS: El kell ismerni, hogy felelősségteljes munkát végeznek a birok, és az anyag alapján csak azt lehet mondani, hogy munkájuk eredményes, kellő szinvonalú, és a törvéneysség szempontjából sem túlzottan negativ vonatkozású. Az anyag is foglalkozik a kisajátitási-kártalanitási perekkel. Véleményem szerint azonban az állami kisajátitás alkalmával a társadalmi és az egyéni érdek összhangját egyes bírósági határozatok úgy realizálják, hogy inkább az egyéni érdek szempontjából felel meg a határozat. Legalábbis a közvélemény ezt bizonyltja. Másik formája ennek, amikor állami vállalat egy magános polgári személlyel áll perben, akkor - egy konkrét esetre hivatkozva, de ennek említése nélkül is mondhatom - a biró, a biróság inkább a magán személy javára hoz kedvező Ítéletet, minthogy a társadalom érdekeit venné figyelembe* Nyári elvtárs a téves megoldások okát részben az elvi biztonság hiányaként vetette fel, én inkább bátortalanságnak nevezném, dr, FODOR GYÖRGY: JSgyetértek Nyári elvtárs hozzászólásával, hogy az elvi bizonytalanság és a szakmai képzettség hiánya befolyással lehet a jogalkalmazás helyes és helytelen alkalmazásában. Mi minden vonatkozásban az elvi biztonság megteremtésére törekszünk. Azonban itt felmerül az emberi adottságok kérdése. Tölcsérrel tölteni ezeket a dolgokat nem lehet egyes emberek fejébe. Amit lehet megteszünk, a jövőben még többet kivánunk tenni, de még akkor is marad mindig valami, ami objektive gátjává válik, hogy abszolút törvényesség uralkodjon, A protekcionizmussal kapcsolatban; régebben az a nézet uralkodott, hogy az a fél, akit ügyvéd képviselt, az előnyösebb helyzetben volt. Ma már ez fel sem merül, mert nem azon múlik, hogy ki kit képvisel, hanem a tényleges és valóságos tényállás megállapítható lesz-e, Amennyiben nem ügyvéd a képviselő, ezen a biróság ugy segit, hogy a birákat kitanitási jog illeti, melyre ugyancsak nagy gondot fordítunk, és nem hagyjuk figyelmen kivül, hogy ez a jegyzőkönyvben is mindenkor fellelhető legyen. Kovács elvtárs hozzászólásával kapcsolatosan; amennyiben alaptalan bejelentés történik a biró ellen - itt csak birákra vonatkoztatva szükitem le a kérdést - mi minden ilyen esetben az Igazságügy Minisztériumhoz fordulunk, mely azonban nem minden esetben teszi meg a feljelentést - indokoltan. Ilyen esetben az igazságügyminiszter egy levelet küld a feljelentőhöz, kioktatja, és felszólítja ennek a jövőbeni következményeire, A társadalmi bíróságokkal kapcsolatosan egyetértek Kovács elvtárssal, A biróságnak van ilyen munkája, éppen azért, mert társszerv, és hasonló munkakörben dolgozik. J 0 1 folyik ez a munka Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, gyengén - a területi széttagoltság miatt - Battonyán, ós - a személyzeti hiány miatt - Szarvason, A polgári perek száma állandóan növekszik. A fejlődés azonban a törvényesség vonatkozásában - szerintem - nem mérhető le statisztikai adatokkal. Magam részéről a polgári intézkedések törvényességét csak akként tudom elemezni, hogy általában az országos színvonalhoz viszonyítva jó helyen áll Békés megye. Domokos elvtárs felszólalásával nem értek azzal egyet, hogy inkább az egyéni érdekeknek felelnek meg a hozott határozatok. Például az épületkisajátításnál nincs is ilyenre lehetőség. A lakáskisajátitásnál, ha az illető lakást is kér, a 60 %-ot kell kifizetni, ha nem kér, ki kell fizetni a 100 %-ot, igy irja elő a rendelet. Az épület állagát nem a biróság szabja meg ugyan, hanem a KIK, de ha az ellen kifogás merül fel, mindenkor ellenszakárjtq^yküld ki a biróság.
