MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1965

1965-01-16 VB_204 - 1965_VB 204/5

s — £ — hangsúlyozni a beruházások kivitelezésénél. Tudomásom szerint minden ipari termelő vállalatnak kell késziteni az 1965. évi tervek alátámasztására intézkedési tervet.Helyes lenne, ha ebben a határozati javaslatban külön kötelességévé tennénk az alapszervezeteknek ennek az intézkedési tervnek az állandó figyelemmel kisérését, pártellenőrzését. A Központi Bizottság december 10-i határozatát csak népgazdasági szemlélettel lehet-, megoldani,erre a határozati javaslatban hivjuk fel a figyelmet. Such János elvtárs: Az anyag egészével egyetértek. Igyekszik konkretizálni a Központi Bizottság határozatát.Egyetértek .azzal, hogy a pártbizottsági ülésen legyen szóbeli kiegószitő is. Érdemes lenne a kiegészitőben elemezni a pártszervezetek mellett a szakszervezeti tevékenységet is. A szakszervezetek számára van néhány újszerűen felvetődő feladat. Javaslom, hogy a szóbeli kiegészitőben legyen szó a közlekedésről is. Nagyobb részt kell szentelni az anyagban annak. hogy milyen tartalékok vannak arra vonatkozóan, hogy ebben az évben ilyen feladatokat megoldjunk. 90 %-ot termelékenységből javasolnak elérni.Ahhoz, hogy a 90 százalék meglegyen, eléggé komolyan vetődik fel a hogyan kérdése. Országos problémaként vetődik fel a járulékos beruházások kiemelt kezelése.Ezen a téren nálunk is vannak elmaradás ok. Erre fel kellene hivni a figyelmet. Országosan is kiemelt cikkek közé tartozik a kőolaj, energia, műszál stb, probléma

? ezt is meg lehetne néhány mondatban emliteni a shóbeli kiegészitőben. A megyei pártbizottsági ülés január 22-én lesz, az alapszervezeti taggyűlések általában a hónap utolsó hetében vannak.Mennyiben megoldható az, hogy rövid időn belül kikerüljön a megyei pártbizottság határozata az alapszervezetekhez? Ha ez sikerül, akkor már ebben a hónapban lehetne az alaszervezeteknél foglalkozni vele. Kovác3 Gábor elvtárs: A mezőgazdasági rész rendkívül hűen tükrözi a helyzetet. Helyesek ezek az észrevételek, intézkedési javaslatok. Az állami gazdaságokban levő helyzet jelenleg nem tükrözi a pártbizottság anyagát. Az állami gazdaságokban a takarékosságot másképpen értelmezik.Egyes esetekben csökkenteni kell termésátlagainkat, és ez nem mindig vonja maga után a költségek csökkentését. Rendkívül nehéz az állami gazdaság dolgozói elé állni, amikor évente háromszor kell tervet módositani, 1964-ben 18,5 q., búzát termeltünk kh-ként.Ez nem volt rossz eredmény.1965-re 18 q. terveztünk, 11 mázsára kaptunk tervet, majd utána 16 mázsára kaptunk tervet. Az elmúlt évben az állami gazdaságok buzatermés-átlaga 13 mázsa volt.A következő évre átlagban 14 mázsa lett tervezve. Ezt ugy értelmezzék, hogy mindenki 14 mázsa termésátlagot érjen el. A Békés megyei állami gazdaságok jól elvetették a búzát. Az anyagköltséggel 104-105 százalékra állnak. Ha még el akarnak végezni valami munkát, akkor az plusz költségként fog jelentkezni. Egy korábbi VB ülésen foglalkozva lett azzal, hogy a lehetőség szerint törekedjünk jobban kihasználni a tsz-közi társulásokat a takarmányhelyzet javítása szempontjából. 1964-ben 2 millió 600 ft összeggel többet használtunk fel, mint a korábbi években. Ennek következtében az állami gazdaságokban előállított termékek önköltsége nem csökkeh, hanem növekszik. Miért nincs megengedve, hogy az állami gazdaságok sajátmaguk biztosítsanak jégkár ellen? Nálunk volt jégkár. Az őszi árpa, <^ ' \