MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1963
1963-09-13 VB_171 - 1963_VB 171/17
-. 4 zésében. A javuló politikai munka eredménye is', hogy a szövetkezetek vagyona évről-évre fokozatosan növekszik, A tehermentes tiszta vagyonból 1 szántóegységre 1960-ban 1.812 FtJ 1961-ben 21217 FfcJ 1962ben 2.'i573 Ft. jutott, A 3 év alatti 40 %-os tiszta vagyonnövekedés a tagság egyetértésével ment végbe. Az átszervezés utáni évben a paraszti öntudatot lsbecsölő szektás nézetek akadályozták legjobban az a«ya$i érdekeltség elvének nelyes alkalmazását, lapjainkban a szö•etkeíetefe Jövedelemelosztási formál és módjai egyre inkább nelyes értelmezést és gyakorlatot kapnak. A terméseredmények növekedése és a felvásárlás kedvező alakulása is összefügg a falusi lakosság - elsősorban a szövetkezeti tagság - eszmei-J politikai-,' kulturális nevelésével. Különösen érezhető ennek gyakorlati hatása az uj termelési eljárások terjedésében. Amíg 1960/61-ben igen erős ellenállás volt a tsz. tagság jelentős részénél az.intenzív buzafajták termelésénéli' a hibrid vetőmagvak alkalmazásánál\ a növények tőszámának növelésénél^' takarmánytápok etetésénél,' az önitatók és más haladó módszerek alkalmazásánál , addig ma már elvétve találni ezek ellenzőit. A tagság nagy többsége ma már elfogadja a jó termelési eljárásokat, Ennek mutatója,' hogy a búza vetésterület 62,7 %-a intenzív fajtávalj a kukorica 100 %-a hibrid.vetőmaggal került elvetésre ez évben, A korábbi hagyományos 10-13.000 tőszám helyett az idén 16-18*000 tőszámot értek el a közösben és háztájiban egyaránt. A p'.<l itikai, munka hatása kedvezően befolyásolta az emberek gondolkodásmódját', a párttagság~^szmei? politücai""öntudatápak növekeáésTbT~^nne^-bt2ünyitéka, hogy/ej szektás j dogmatikus nézetek háttérbe szorultak. A falun, a szövetkezetekben általában sikerültérvényesíteni azt, hogy az embereket WJIyjQVÁW'l vagSfOTTi helyzetük,' származásuk, Jhanem a fré^yleggs munkádul;» magatartás uk szerint Ítélik meg. Az átszervezés utáni időben egymással szemben még gyanakvói bizalmatlan, különböző réteghez tartozó parasztok nagy többsége ma már j egy munkaszervezetb en, jó egyeté rtésben dolgozik, Ott viszont ? ahol rossz a vezetésj gyengék a gazdasági eredmények f ,' a szövetkezetekben belső bajoki' ciitódások vannak, olykor még megtalálhatók a régi különbségekből fakadó ellentétek,. A "kulákk ' ?dés" gyakorlatilag a közös.munkába való beilleszkedéssel megoldódott még azokban a falvakban isj ahol korábban nagy létszámban vcltak. Az átszervezés idején több helyen a falu korábbi paraszti rétegeződése szerint alakulták neg a szö~} h
