MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1963

1963-09-13 VB_171 - 1963_VB 171/4

- 2 A nemzetiségi községekben milyen a kulturális helyzet? A nemzetiségi községekhez tartozik Elek, Kétegyháza, Méhkerék, Mezoberény, Battonya. Megítélésünk szerint üleken a megyei átlagnál lényegesen jobb a művelődési munka. Ugyanakkor Méhkeréken, Kátegyházán, 3attonyán a megyei átlag alatt van^ ez a munka. Van olyan tapasztalatunk, hogy egyik-másik járásban nem adnak rendszeres tájékoztatót a titkárok részére. A községi függetlenített titkárok általában havonként megkapják a tájékoztatót. De az alapszervezeti titkároknak pl. az orosházi járásban volt rá eset, hogy féléven keresztül nem adtak tájékoztatót. A gyulai, szeghalmi, mezőkovácsházi, szarvasi járási bizottság rendszeresen havonként ad tájékoztatót az alapszervezeti titkároknak. A gyulai járásban differenciáltan tartják a tájékoztatót az alapszervezeti "citkárok részére, külön tartják az üzemi és külön a termelőszövetkezeti titkárok részére. 70 téli tanfolyam volt tartva. Az előadói gárda megyei és járási elvtársakból tevődött össze. Megyei vezetők alatt nemcsak a megyei pártbizottságot értem, hanem más megyei szervek vezetőit is. • összesen 390 falusi alapszervezeti titkár van.Ebből 297 3 hónapostól 1 évesig terjedő pártiskolai végzettséggel rendelkezik. '.A pártnapokon való megjelenéssel kapcsolatos számadat reális. A városokban, nagyközségekben tartandó összevont pártnapokon a megjelentek száma meghaladja a 800 főt. Kisebb községekben van, amikor csak 50 ember jön össze. A levelező oktatás terén a városok nélküli kimutatást nem tudták részünkre megadni. Békés megyében a nevelői ellátottság rosszabb, mint az országos átlag.-Békés megyében 123 iskola-egység van. JSbben 2500 nevelő van. Ezek között 3 száznál több a képesitás nélküli nevelők száma. A képesités nélküli nevelőknek kb. fele már befejezte a tanulmányait. Orbán László elvtárs: Hogyan lehetne felbecsülni a megyében a politikai munkát. Á politikai, agitációs felvilágosító.munka a falusi lakosság milyen körét öleli fel? Mennyire lehet -hozzávetőlegesen - becsülni a falusi lakosságnak azt a részét, melyet propaganda munkával nem érünk el? Miben látják az elvtársak magyarázatát annak, hogy a falusi lakosságnál a lapok, újságok olvasottságának aránya rendkívül alacsony?Békés megye a megyék sorrendjében a 14. helyen áll a falusi olvasottság tekintetében. Milyen a gyenge termelőszövetkezetek aránya? Hogyan itélik meg az elvtársak a termelőszövetkezeti demokrácia alakulását,és főleg azoknak az uj szervezeti formáknak politikai tartalommal való megtöltését, mellyel az egész falusi lakossághoz tudunk eljutni? Tudjuk-e ezeket politikailag hasznosítani a tudatformáló és nevelőmunkánkban? Tsz elnökök között milyen a párttagok aránya? A gabonavetésterv teljesitése terén a megye hogyan áll? Frank Perene elvtárs; Milyen körét öleli fel a falusi lakosságnak a politikai, agitációsj propagandamunka? Mi ilyen irányú számításokat végeztünk. Olyan megállapítás született, hogyha számításba vesszük a politikai oktatást, könyv- és újságolvasást, azt lehet mondani, hogy 14-16 százalék az, akikhez eljutunk rendszeresen. Probléma volt nálunk az, - ami félreértésből adódott - hogy elsősorban a szervezett oktatási formákat erőltettük, és a lazább oktatási fomákra nem fordítottunk gondot, mint a politikai akadéjai-a^ előadásos propaganda.