MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1962
1962-08-18 VB_144 - 1962_VB 144/25
' N - 12 - * Az SZMT, hatáskörének rendezése óta a megye bizottságok sokoldalúan és egyre nagyobb hozzáértéssel foglalkoznak szakmai feladatokkal. Hiányosság még, hogy tul sok időt íresz igénybe a feladatok végrehajtásához szükséges fejlettebb módszerek kialakítása* A megyei szakszervezeti mozgalom kulcskérdése a-fejlett munkamódszereknek az eddigieknél gyorsabb ütemű kialakítása. „ A szakszervezeti bizalmaik feladatkörének rendezése ós e munka tapasztalatainak összegyűjtésére az elmúlt években számos alkalommal rendezett a SZOT Országos bizalmi tanácskozást, Az alapszervezeti választások tapasztalatai is igazolják, hogy a szervezett dolgozók a bizalmi. funkciót fontosnak tartják, Nöm közömbös számukra az. hogy e fontos tisztséget ki tölti be, mert tapasztalják } hogy a dolgozókat, érintő összes kérdésekben van véleményük és azt többségükben ki is nyilvánitják, E vélemények meghallgatása érvényesítése azonban esetenként változó és a személyi feltételektől függ. Szószólói a versenyszervszésnek politikai, gazdasági ás általános műveltségi ismereteiktől függően formálják a közvéleményt. Az adott lehetősé•gek és körülmények között képviselik a dolgozók érdekeit /besorolás, üdülés stb,/ és védik a szocialista törvényességet. Azonban az egyes Uzami alapszervezetek nem tulajdonítanak e munka fontosságának megfelelően jelentőséget, A megye szakszervezeti szerveiben dolgozó káderek élvezik a dolgozók bizalmát, Kb. 2ooo fő végzett különböző szinten párt, vagy szakszervezeti iskolát* Napi munkájuk mellett magasabb műveltséget szereztek különböző politikai és állami oktatásokban. Araellett, hogy az iskoláztatás eredményes^, mégis itt van a legnagyobb lemaradás. Snnek az az oka, hogy csak az utóbbi 4~5 évben került sor a káderek szervezett képzésére. Főleg a. szakmai hozzáértés tekintetében elmaradtak a követelményektől, Ez is nehezíti a termelési feladatok megoldását. Nincs elég hozzáértő káder. Ez a tény gátolja a szakszervezeti mozgalmat abban is, hogy az eddigieknél több tapasztalt kádert tudjon adni a társadalmi élet különböző területeire. Az 1961. II.félétől jó kapcsolat alakult ki a megyei Tanács VB-val és az egyes tanácsi osztályokkal, A Szakszervezetek Megyei Tanácsának kapcsolata azonban továbbra is gyenge az alsó fokú tanácsi szervekkel, A.Jtapcsolat kialakít ását nehezíti, h ogy az alsóbb fokú tanácsi szervek tönegszsrvezeti nunkája igen egyolSa lna~Eg y_,j| or ilye n természetű feladat ot a népfro nt bizottságokkal együtt végez u c Ír,,_ Javult Q kapcsolat a Kl/Z~el, a TIT-el, a Nőtanáe*. -.1 és a Vöröskereszt megyei titkárságával. A munkaügyi és munkabiztonsági kérdések, feladatok kivizsgálásában együtt működünk a megyei Főügyészséggel. A járási és Városi Ügyészségekkel kapcsolataink - kivétel a Szeghalmi Járási ügyészség - nem jók,. Akad á lyo zza a kapcsolatok normál is^ k iépítését az a körül mény, hogy a járási és városi ü gyeszsé gek nem ismer ik kellően a munkaügyi, m un kavédelmi jogszabályokat* Eljárásaik gyakran kifogás alá esnek. Fld.Battonya. "
