MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1962

1962-02-03 VB_131 - 1962_VB 131/4

I A jelentés első részében megállapítások vannak . Nem tudom, s mondja el majd Szabó elvtárs, hogyan kellett volna elemezni. Hogy a szerződési szándék jó, ezt ki jelenthetjük, ugy a tsz-ek részéről, mint az egyéniek részéről. Ismerik ajs tsz-ek, hogy a szerződött áru után milyen kedvezményben részesülnek. Az a jellemző a megyére, hogy a szerződéskötések jól mennek. Ezt bizonyitja az, hogy az évi terv, tehát 22o.ooo drb. sertésből ezideig már 86.000 drb. le van kötve az I. negyedévre. m Az állatelhullással kapcsolatban: Annak ide jen, amikor néztük ezt a kérdést, a következő okok merültek fel : egyrészt a nem megfelelő férőhely, takarmány, állatok gondozása, szakemberek és állatorvosok XIQIÍI kellő hozzáállása. Bár a férőhelyek többé-kevésbé rendeződnek, ennek ellenére várható'a tavasszal egy sor elhullás. Nekünk 283 vagon abraktakarmány hiányunk van, s ha nem kapnak megfelelő takarmányt az állatok, szervezetük ellenálló képessége megromlik, s ebből kifolyólag várható elhullás. Fent is azt mondják az elvtársak, nincs lehetőség arra, hogy a fenti mennyiséget kiegészítésképpen megkapjuk. Importból sem tudjuk fedezni ezt'a mennyiséget. Felvetődhet, hogy Békés megyében a termésátlag takarmányból az országos szint felett volt. .Ezek azonban az.orosházi és mezőkovácsházi járáshoz tartoztak. Mi annakidején kértük a felsőbb szerveket, hogy ne engedjék kiviruji Békés mgyéből más megyékbe a takarmányt, azonban azt mondták, hogy szabadpiac van és nem lehet ezt gátolni. Jöttek az orosházi és mezőkovácsházi járásba más me gyekből, felverték az. árakat, ás a mi termelőszövetkezeteink nem tudtak abraktakarmányt vásárolni. Másik kérdés, amit tenni akarunk, az állatgondozók anyagi érdekeltságének fokozása, továbbá állami gazdaságokba visszük el őket, hogy tanulják meg a nagyüzemi állattartást, /2-4 hétre./ Állami gazdaságok segítségét kérjük a tsz-ek nagyüzemi állattenyésztésének kialakításában. Szakszerű takarmányozást kivánunk bevezetni, valamint az állatorvosokkal ismét tanácskozni fogunk e tekintetben. Iíem helyeseljük, hogy a piacon az állatforgalmi vállalat felvásárol süldőket, és ezt viszi

v

a termelőszövetkezetekbe, amik megfertőzik az egész állatállományt. Arra vettük az irányt, hogy a termelőszövetkezetek tenyésszék ki és neveljék fel a szükséges állatállományt. Hogy hány kulcspozícióban lévő ember van, aki°lebecsüli a háztáji állatállományt, erre pontosan nem tudok válaszolni. Ilyen irányb

a

n nem végeztünk felmérés t. Találkozunk ilyennel egy sor tsz-ben, ami abban mutatkozik meg, hogy felvetik: ha a háztájit növeljük, aiikor ez náluk munkaerőproblémát jelent, stb. Vágómarha félékből ami nem ment el, a januári állományt növelte, de a későbbi hónapokban esek leadásra kerülnek. Az eddigi tervek ös.szesitője azt igazolja, hogy mintegy 3 millió drb. naposcsibét igényelnek a termelőszövetkezetek: 80.000 drb. libát, loo.ooo drb. pulykát, 60.000 drb. kacsát. A keltető állomások lapacitása bírja, sőt többet is tud adni, de probléma lesz a megfelelő tenyész tojás mennyiség beszerzése, hogy ezeket az igényeket ki tudjuk elégíteni.