MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1962

1962-01-20 VB_130 - 1962_VB 130/3

- 2 ­l A falusi emberek érdeklődési körével kapcsolatban, ami a szakmai problémákat illeti, leginkább mezőgazdasági vonatkozású problémák érdeklik .az embereiét. Az ismeretterjesztő előadások is ezeket az igényeket vannak hivatva kielégiteni. Ha pedig müvészetpolitikai problémákról beszelek, azt kell mondani, hogy sajnos jelenleg még falun és városban is az operett fele ván érdeklődés ? nagyobb mint a prózai darabok iránt. Jólehet, hogy az operett iránti érdeklődés lényegesen visszaesett az utóbbi években, de mégis ez utast van leg­nagyobb érdeklődés. A falusi párt-és állami szervek, amikor elkészítették az ismeret­terjesztési tervet, sajnos, beleestek olyan hibába, hogy olyan ér­deklődési köröket is kielégítettek, amik a mi szempontunkból nem egeszén helyesek. Különösen igy van az az orosházi járásban. Ugy adtuk ki, hogy az ismeretterjesztő tervet ugy állitsák össze, hogy benne legyen a falusi emberek véleménye, igénye. S ezek a szervek, függetlenül attól, hogy celszerü-e, beiktatták azt is, ami kevésbé közhasznú az emberek számára. A mi megítélésünk szerint, különösen az utübbi fél évben, a titkársá­gi határozat után, pártbizottságaink - különösén járási szincen ­nagyon sokat és igen eredmenyesén foglalkoznak kulturális kérdések­kel. Sokkal többet foglalkoznak vele, mint 1-2 évvel ezelőtt. Hagy szerepe van a pártbizottságok mellett működő művelődési bizottsá­goknak, amelyek a sarkadi és mezőkovácsházi járás kivételével, a kulturális munka egyes területeit vitatják es testnek intézkedése­ket. A szeghalmi járási művelődési bizoetság nagyon eredményesen és jól segiti a kulturális nevelő munkát, a Titkárság határozatának vég­rehajtását, általában 4-r-6-hetenkent foglalkoznak ilyen kérdésekkel. A járási párttitkár elvtársak is igen aktivan belekapcsolódnak, ér­deklődnek es segitenek ezeknek a bizottságoknak munkájukban Azonban nem mondható el ugyanez a községekről. Sajnos a községekben - annak ellenére, hogy az ősz folyamán rendeztünk 4- napos tanfolya­mot - jelentős részében, nemcsak a művelődési bizottságok, de a köz­ségi párt- és állami szervek sem fejtenek ki konkrét, operativ tevé­kenységet. Általánosságban foglalkoznak ilyen kérdésekkel, anyagi­lag is támogatják a könyvtárak fejlesztését, de behatóbban, a köz­ség konkrét adottságaira vonatkozóan mozgósítanák a szellemi es anya­gi erőket, ez kevésbé van meg. Néhány községben jól működnek a műve­lődési bizottságok, de ahol seia a pártszervezet, sem az állami szer­vek részéről nem kapnak támogatást, mint például Battonyán - ott nem nagyon tudnak előre menni. Jó hatással lenne az, ha párt, állami, gazdasági vezetőink részt vennének a kulturotthókban tartandó rendez­vényeken, maguk is tartanának ismeretterjesztő előadásokat, sajnos ezt nem igen csinálják a mi elvtársaink. Legjobban a gyomai elvtársak csinálják ezt a járási titkárral együtt, maguk is részt vesznek és tartanak előadást. A falusi kulturális életbe legaktívabban a pedagógusok kapcsolódnak be. A falusi értelmiség körében oizonyos mértekben előrehaladás van a mezőgazdasági értelmiségek és részben az orvosok területén. Vannak tapasztalataink arra vonatkozóan, hogy ismeretterjesztő tevékenysé­gen belül mostmár egészségügyi felvil-igositásban az orvosok közül is elég sokan bekapcsolódnak. Nem ilyen mértékben, de kezdenek bekap­csolódni mezőgazdasági szakemberek is. Különösen a falusi orvosok te­kintetében az egészségügyi felvilágosítás szempontjából előbbre men­tünk,, mint a mezőgazdasági szakembereknél. Természetesen ez községen­ként változik. A mezőgazdasági értelmiség részerői van bizonyos vo­nakodás. Azt mondják, hogy van nekünk elég bajunk a tsz-ben. pe van­nak olyan helyek is, mint például az elekx tsz. ( ahol az agronómusok tartottak mezőgazdasági szakkérdésekről előadásokat. 3

Next

/
Thumbnails
Contents