MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1961
1961-12-09 VB_127 - 1961_VB 127/10
A határozatok számát tekintve komoly eltérések vannak egyes járások között. Az orosházi járásban 2o7 határozatot hoztak ebben az évben, a szeghalmi járásban 71-et. Nemcsak a szamok után, de ahogy megvizsgáltuk, azt látjuk, hogy a szeghalmi határozatok tartalmasabbak voltak. De nemcsak a szeghalmi járásban, hanem mindenütt, ahol kevesebb határozatot hoznak. Az orosházi járásban kevesebb tartalmú a sok határozat, mint a másiic járásban a kevesebb határozat. Felveti a járási takácsok felé, hogy alaposabb, konkrétabb, meggondoltabb határozatot hozzanak. A határozatok nagy része a vegrehajtóbizottság függetlenített vezetői felé szól. Megkapják a határozatokat, nem képesek személy szerint reszt venni minden határozat végrehajtásában, va^y annak ellenőrzésében. Ugyanazt csinálják, mint a szakigazgatási szerveknél, hogy azt a határozatot, amit a VB. meghozott, Kicsit átfogalmazva korlevél formájában leküldiJt az alsóbb tanácsi szervek felé végrehajtásra. Elkerülhető lenne a dolog, akkor, ha a VB. határozatok az alsóbb szervek fele szólnának. Ezenben vitatható a jelentés megállapítása. Azért vetem fel, hogy ha az elvtársak egyetértenek vele, igy vessék rel az átdolgozott anyagban. Legtöbb hiba a beszámoltatásokban, hogy kevés következtetést vonnak le a községi vezetők személyi munkájára vonatkozóan. A vezetés színvonalának növelésére vonatkozóan ezen változtatni kell. A községi tanácsok munkájával .kapcsolatban: igaz, hogy a testületi munka javult a községi tanács oimái. Véleményem szerint a testületi munka javulása formális, az ülések rendszeres megtartására vonatkozik. Tartalom javulása nagyon lassú, a követelményektől nagyon elmarad. Ezt az ütemet feltétlenül fokozni kell. Egyes járási vezetők nagyon alacsony mércét szabnak a .Községi vezetők relé. Ennek helytelenségét meg kell értetni a járási vezetőkkel, hogy emeljek fel a községi vezetők felé a mércét, mert a követelmények magasabbak. Ugyanez vonatkozik a községi állandó bizottságok munkájára is. Ezek a bizottságok többségükben elég formális üléseket tartanak, a hozott határozatok többségükben nem nagyon viszik előre a munkát. A községi tanácsoknak leggyengébb pontja a kulturális nevelő munkának a vitele. Ezt az anyag nem élezi ki megfelelően. Ezen változtatni kell. Ez a gyengeség a hozzá nem értésből fakad. Lehet ezen is segíteni megfelelő aktivák beszervezésével. Itt vetődik fel a kérdés, hogy létrejöttek a párt által irányitott művelődési bizottságok a községekben. JSzeknek a bizottságoknak a munkája még azt a gyenge munkát is a tanácsoknál bizonyos mértékben háttérbe szorította. A művelődési bizottságok munkája nyomán lényegében javult a községek művelődési munkája, kézbe vették azt. Azonban ez nem segített semmit a tanácsok testületi munkáján, hanem ellenkezőleg^ bizonyos mértékben visszavetette, gyen- ' gült az állandó bizottságok munkája. Meg kellene vizsgálni, hogy lehetne alkalmassá tenni ilyen feladat megoldására, amit jelenleg ez a bizottság old meg. Ugyanez vonatkozik a tsz-tanácsok munkájára is. Véleményünk szerint a VB. munkáját gátolja bizonyos mértékig. Az a véleményünk, nogy a községi VB-ket kellene alkalmassá tenni mindazon feladatok megoldására, amit jelenleg ez a két bizottság végez.