MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1960

1960-01-09 VB_77 - 1960_VB 77/3

- 2 í torok ás a meglátogatott paraszt-családok között. Az is tapasztalható volt az első hét agitációs munkája során, hogy a parasztság na.5 bizalommal van a párt és a kormány iránt. Eddigi politikájával meg vannak elégedve és biznak abban, hogy a jövőben sem lesz rosszabb a sorsuk, mint eddig volt. Szívesen fogadták az agitátorokat. Az első napokban volt csak egy-két helyen található zárt ajtó, később ezek is kinyíltak. Érdeklődéssel voltak a termelőszövetkezeti élet iránt. •^zekkel a pozitiv jelenségekkel szemben tapasztalható volt az, hogy a parasztság belépését viaszatartotta, ho :

,y egymástól tartanak. Nem akartak elsők lenni. Azt mondták, ha a többiek mennek, akkor megy 0 is. Ha az egész falu megy, akkor megy 0 is. utolsó nem lesz, de első sem akar lenni. Még akik aláirtak a belépési nyilatkozatot, azok között is volt olyan, aki azt mondta, hogy ezt ne hozzák nyil— vánosságra, mert letagadja. Másrészt az is tapasztalható volt, hogy a kisparasztok a középparasztokra figyeltek, hogy azok mozdulnak-e. Általános volt az a hangulat, hogy most belépnek, de csak ősszel kezdjenek, hivatkoztak arra, hogy leszerződtek répára, sertáss re, elvetették a búzát és szeretnék: learatni, stb. Ez egyrészt parass ti okoskodás volt, nem látják, hogy lehet nagyüzemi gazdálkodást folytatni, amikor még nem lehet nagy táblákon dolgozni. Másik részénél taktika volt, hogy még egy eszmendé't nyerjenek. Toltak olyan hangok, hogy aki belép a tsz-be az áruló, csirkefogó, munkakerülő. Azt mondták, hogy lesöprik a padlást, be kall vinni a múlt évi termést. A földet elveszik most, utána a házra kerül a sor. Újkígyóson olyan hangot is bedotak, hogy ha mindenütt tsz lesz, az országban, akkor oda viszikfá az embereket dolgozni, ahol legjobban szorul a munka, ha kell Dunántúlra is. Voltak akik elhitték ezt, és tartózkodtak. Az is tapasztalható volt az első héten, hogy a termelőszövetkezet belső hiányosságait, bizonyos nézetiltérés^eket, rosszul megművelt földterületeket felvetettek, ezt próbálták a vita középpontjába állítani* Az első hét azt mutatta, hogy a helyi erők beinditása elég gyeggén ment Gyulán és Gyulavári községben, és elég gyengén álltak a szervezéshez a helyi vezetők is. Mindenkinek volt valami fontos munkája. Kedvetlenség volt tapasztalható, nem biztak az elvtársak abban, hogy jelentősebb eredményt tudnának elérni, bár a hangulat nem volt rossz a községekben. Ezen tapasztalatok alapján határoztuk meg az elkövetkezendő hát feladatait, Minden hét végén megbeszéltük a községi felelősökkel az eredményeket és megszabtuk a további teendőket. A következő hét feladataiban az agitációs munkánál azt határoztuk meg, minden községben el kell érni, hogy a tapasztalatok alapján az agitáoló határozott, bizakodó, optimista legyen, erősítse hitükben azokat, akik legközelebb állnak a belépéshez, vállalják büszkén, hogy beléptek a termelőszövetkezetbe, ne gzégyeljék azt, hogy a fejlődés útját választották. A fő hangsúlyt a középparasztokra kell venni, Meg kell magyarázni, hogy ha a község termelőszövetkezeti község, az az egész lakosság szempontjából jelentős dolog. Az agitáció mutasson perspektívát. He azt mondják el az agitátorok, milyen hibái vannak vagy voltak, nem abba a szövetkezetbe hívjuk őke$, amely 1952-53-ban, vagy tavaly volt, hanem amelyik a jövőben lesz, és azt magyarázzuk, hogy azok milyenek lesznek. A párt és a kormány iránti bizalmat használják fel az agitúcióban. Mutassanak rá arra, hogy a párt és kormány politikája jö, s ha a tsz-ben jól dolgoznak, a dsrmelőszövetícezet sem lehet rossz. Magyarázzák meg, miért volna veszteság az p számára és a termelőszövetkezet számára, ha csak ősszel kezdenek, mennyi munkát lehet kaődig elvégezni, hogy lehet áthidalni a szerződéseket. 1/ \^^