MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1959

1959-08-15 VB_66 - 1959_VB 66/3

I BÉKÉS MEGYEI LEVÉLTAR A Központi Bizottság határosatai írják, hogyan készüljünk a vezetőcégasztásokra, a politikai szemj Ltok sok helyen csak általánosságban jelentkeztek, sok helyen -csak szőla ' naradtak. innék aprópénzre váltása több pártbizottságnál, alapsa ervezetnél nem történt ne . Az osztály részerői mi magunk sem adtunk megfelelő segítséget, s ezért mi is felelősek vagyunk részben. Elsősorban a módszerét ennek a dolggadtuk le. ESóleményÜj srint, hogy a ;:':

ton belül a pártegy} a tömegkapcsolat,-a kollektív vezetés szilárduljon, meg kell ezekt a problémákat vitatni a helyi körülmény éknek megfelelően. _rre vonatkozóan a PTB-sok részé* s

6

utóbt . tott értekezleten felvetettük ezt áz elvtársaknak. Jk központban tartott értekezletén is felvetet", ~- prob S&át, Hajdú megye ás Budapest egy-két kerületét kivéve, hasonló a helyzet mint nálunk. Felhívták figyelmünket országosan, hogy a kongresszusig próbáljunk javítani munkánkon. Jelentkezik ez továbbá abban, hogy a : , Lév§ gazdasági tok nem kapcsolják össze kielégítően szá us esetten,a politikai agitációja ezeknek a feladatoknak nem kiölégitő. Ez anyag is emliti a sarkadi járást, hogy kezdetben beszeltek arról, hogy a' tsz-bes kcngr'eszszusi versenyel foglalkoztak, az utóbbi időben ez lanyhult. De más járásokról is lehet beszólni. .. ^escsaoai üzemekben nem kapcsolják össze tudatosan. A kádermun'.ával kapcsolatban általában meg lehet állapítani, hogy legtöbb helyen- szinte azt lehet mondani kivétel-nélkül - törekszenek .arra, hogy a Központi Bizottság határozata alapjáxi oldják meg, A kevés fluktuáció, ami a Központi Bizottság határozatában fő elv, ez véleményünk szerint általában érvényesül, nem mutatkozik nagy fluktuáció. Körülbelül általános az, ami a jelentósbeű van. "Változatlanul ennek az elv-nek kell maradni,a gyakorlatban az B-nek ezt ellenőrizni kell a következő időben is, hogy felesleges mozgatás ne legyen! Ezt szükÍS magyarázni továbbra is a pérttggságnak. A központnál tartott árezleten Sándor elvtárs kihangsúlyozta, hogy nem lehetünk hálátlanok azokkal sze 1 .a, akik 1956-os időben megálltak a helyüket ás azóta is, még akkor sem, ha esetleg a&m rendelkeznek tulságosan nagy elméleti felkészültséggel. Szék ki. Utak,.ezeket kell meghagyni, a nem kipróbált, esetle

ö elméle-tileg felkészültebb emberekkel szemben is. Az ujak azokból kerültek ki,-akik az elmúlt években legtöbbet tettek a párt érdekéért akár termelőmunkában, akár politikai munkában. Laesu fejléces van a termel i :ások, a műszaki értelmiségiek bevonása, a nők bevonása területén. Ha nem is nagy, de történt előrelépés ebben. A hátralévő Időben, ahol erre lehetőség van, próbáljunk ezen az' arányon tovább javítani. Ennek bizonyos korlátai is vannak. Egyrészt a stabilakat nem cseréljük ki feleslegesen azért, ±,ogy javítsuk az összetételt. Egy problémát még a kádermunkával kapcsolatosan. A leváltottakkal való foglalkozás. Egyik másik helyen viszolyognak szemtől szembe megmondani, hogy milyen okból nem alkalmas a pártfunkcióra. Ez fogyatékosság a munkában. Véleményünk, hogy mindenkivel idejében őszintén el kell beszélgetni, megmondani, hotyfairől van szó, s minden elvtárs számára olyan megbízatást kell adni, amire alkalmas. Ami a beszámolókat illeti, általában hozzáfogtak ehhez, különösen járási, községi bizottságaink, ás az alapszervezetek nagy része is valamilyen formában már foglalkozott a beszámoló készítésével. Milyen problémák adódnak? Véleményünk szerint nincs szükség arra, hogy alapszervezeti szinten is bizottságok foglalkozzanak a beszámolókkal. Több helyen az alapszervezetek is kiadták bizottságoknak ás a titkár kész anyagot Vár be. Több helyen tulságosan messze akarnak visszamenni a beszámoló készítésével időben. Vannak helyek, ahol az anyag készítéshez sem fogtan hozzá. Töob helyen-kezdi felütni a _fejét újból az int-